GKI: Nagy károkat okoz az IMF-szerződés halogatása

A gazdaságpolitika egyetlen fő célja sem teljesül, ennek ellenére a sikeresség és a folyamatosság látszatának fenntartására törekszik. Csak a kiéleződő válsághelyzetekben és főleg kommunikációs szinten hajtott végre pozitív hatású korrekciót, igazából egyedül a költségvetési egyensúlytalanság mérséklése területén tett 2012-től ható, komolyabb (de mértékében a szükségestől elmaradó hatású) kiigazító lépéseket, miközben mind kevésbé ura számos folyamatnak – vélekednek a GKI szakértői.

Úgy ítélik meg, hogy további költségvetési lépésekkel együtt ez esetleg elég lehet a finanszírozhatóság fenntartásához, de semmiféle növekedési - foglalkoztatási, beruházási és fogyasztási - perspektívát nem tud nyújtani. A jogbiztonság és az előreláthatóság hiánya gúzsba köti a gazdaságot. A kormányzat nemzetközi szintre emelt kettős beszéde miatt egyre éleződik a feszültség az EU-val és a tagállamok többségével.
A pénzügyi folyamatok az EU-n belül kirívóan kedvezőtlenek.

„2012 elején Magyarországon volt kiugróan a legmagasabb az infláció, nálunk volt a legmagasabb a jegybanki alapkamat, noha még így is elmaradt a piaci várakozásoktól. Az állampapírok hozamszintje csak Görögországban és Portugáliában (esetenként Írországban) magasabb a mienknél. Még a 2012. február-márciusi piaci kamatszintek is olyan magasak, amelyen a magyar államadósság hosszútávon csak nagyon durva további restrikció mellett lehetne finanszírozható (legalább 1,5 százalékos potenciális növekedés és 3-4 százalékos elsődleges költségvetési többlet kellene hozzá, az idei évre várható 1 százalékos többlettel és gazdasági visszaeséssel szemben). A nemzeti valuta árfolyam-ingadozása is nálunk a legmagasabb. A bankrendszer hitelállománya a többi régiós országban már emelkedik, Magyarországon viszont nem” – összegzik a folyamatokat a kutatók.

Javultak a magyar kilátások

2012 februárjában és márciusában a GKI-Erste konjunktúraindex értéke csaknem egy éves, a 2009. őszi szintre való folyamatos romlás után érdemben emelkedett. A magyar gazdaság helyzetéről különösen látványos a vélemények javulása. Ez arra utal, hogy a január eleji válsághangulat oldódása, a kormány ígérete az IMF-megállapodásra (ami viszont mostanság folyamatosan tolódik) szerepet játszhatott a gazdasági hangulat javulásában. Ezért ezt még korai trendfordulónak tekinteni a konjunkturális várakozásokban.

A legfontosabb gazdasági, jellemzően az OECD és az EU által is javasolt intézményi-törvényi változtatások a következők:

- a jegybank és a Monetáris Tanács függetlenségének valóságos tiszteletben tartása,

- a jogállami normák érvényesüléséhez történő visszatérés az Alkotmánybíróság jogkörének helyreállításával, az igazságszolgáltatás teljes függetlenségének biztosításával,

- az adópolitika jövőbeli szabadságának megteremtése a pénzügyi stabilitási törvény módosításával,

- a Költségvetési Tanács érdemi önállóságához szükséges szakmai feltételek megteremtése,

- minden törvényjavaslatnál, reformnál a kormányzati és az érdekképviseleti–szakmai egyeztetés lefolytatása,

- a szétzilált adórendszer kitisztítása, a szektoradók kivezetése,

- az állami cégeknél szükséges szerkezeti átalakítások elindítása, a túlburjánzó államosítás és egyedi szabályozás leállítása.

Jogi értelemben a magyar helyzettel kapcsolatos legfontosabb nemzetközi eljárások (IMF-tárgyalás, túlzottdeficit-eljárás, három kötelezettségszegési eljárás, stb.) közvetlenül nem függnek össze. Az IMF, az EU és az EKB azonban támaszkodik egymás véleményére. Így a kötelezettségszegési eljárások sikeres lezárása az IMF-tárgyalások megindításának előfeltétele.

Az időhúzást az EDP-eljárás keretében nem lehet megtenni

Ugyanakkor a túlzottdeficit-eljárás (EDP) kapcsán hozott ECOFIN-döntés bizonyos mértékig új helyzetet eredményez a piac számára: kettős kapaszkodó keletkezett. A kötvénypiac megnyugtatására – a jelenlegi magas hozamok mellett - önmagában az EDP-feltételek teljesítése is alkalmas lehet. A magyar kormány az IMF-tárgyalást és az EDP-eljárást is igyekszik technikainak beállítani. Valójában mindkét esetben tartós eszközökkel, biztonságosan 3 százalék alatti költségvetési hiányt kell elérni, ami komoly lépéseket (beleértve valós reformokat) igényel. Ugyanakkor az IMF-hitel EU-s feltételeinek teljesítése láthatóan túlmutatna a tisztán gazdasági kérdéseken, emellett folyamatos ellenőrzési mechanizmust is generálna (ez a túlzottdeficit-eljárás esetében lassabban működik), ezért a bizalom növelését erősítő hatása sokkal erőteljesebb lenne. Érzékelhető egy olyan kormányzati magatartás, amely retorikailag sürgeti, de az ajánlások (előfeltételek) mindig csak részleges teljesítésével igazából halogatja az IMF-fel való hiteltárgyalások megkezdését.

Ezt az időhúzást azonban az EDP-eljárás keretében nem lehet megtenni, mert ott április közepére, az új konvergencia programban konkrét 2012-13. évi lépéseket kell bemutatni annak érdekében, hogy júniusban az ECOFIN feloldja a kohéziós források befagyasztását. Ezért az eddigi halogató taktika a költségvetési ügyekben nem folytatható.

A kormányzat gondolhatja azt is, hogy az EDP-követelmények teljesítésével beelőzi vagy akár helyettesíti is az IMF-hitelt. Ez a kötvénypiac számára a jelenlegi viszonylag nyugodt nemzetközi helyzetben talán elégnek bizonyulhat, de a GKI véleménye szerint súlyos kockázatokkal járna. Bármikor romolhat ugyanis a globális kockázatvállalási hajlandóság, s akkor nagyon hiányozni fog az IMF. A hitelminősítők negatívan értékelnék az IMF megállapodás elmaradását. Ezért a bizalmi válság aligha enyhülne, így a befektetések elmaradnának, a fogyasztás és a gazdaság nem élénkülne. Eközben lényegében ugyanazokat a költségvetési lépéseket kellene megtenni, de nem jutnánk hozzá a finanszírozást lényegesen olcsóbbá tevő IMF-forrásokhoz – mutatnak rá a gazdaságkutató elemzői.

Az IMF-EU-EKB hármassal kellene megállapodni

Ha a piac el is fogadná ezt a helyzetet, az árfolyamban és a kamatokban csak kisebb javulás következne be, ami a hazai hitelfelvevők számára drágább hiteleket eredményezne; a költségvetés kamatterhei évente akár 150 milliárd forinttal nagyobbak lennének, s így ennyivel nagyobb megszorítás kellene a kívánt egyenleghez. Ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy költségvetési ügyekben az EU könnyebb tárgyalófél lenne, mint az IMF. Ezért a GKI változatlanul úgy látja, hogy a bizalmi válság enyhítéséhez, a gazdasági növekedés feltételeinek javításához az IMF-EU-EKB hármassal kellene megállapodni, s minél előbb, annál jobb. Valójában az IMF-megállapodás esetén lehet kisebb a költségvetési megszorítás.

Fordulat a költségvetésben

A 2012. évi költségvetés pénzügypolitikai fordulatot jelent, erős restrikció valósul meg, a strukturális hiány a GDP 2 százaléka körüli mértékben csökken. Az egyenlegjavító lépéseknek azonban csak kevesebb, mint egyharmada származik reformjellegű intézkedésekből. A restrikció fő eszköze az adóemelés, de a kiadások általános visszafogásának is fontos szerepe van. A költségvetés idei bevételeit eredetileg 1,5 százalékos reál-GDP növekedésre alapozták, ehelyett 1,5 százalékos visszaesés (a kormány szerint stagnálás körüli állapot) valószínű. Számos bevétel túl-, számos kiadás viszont alulbecsült. A költségvetési törvényhez képest mintegy 500 milliárd forintos elcsúszás prognosztizálható, amiből 200 milliárd forintot fedezhet az Országvédelmi Alap, illetve néhány tétel tervezettnél kedvezőbb alakulása. Így az eredeti és az EU által a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében is elvárt egyensúlyi cél (2,5 százalékos deficit) tartása kb. 300 milliárd forintos intézkedést követelne. Ha a kormány az általa – és az EU előrejelzés szerint is - vártnál kedvezőtlenebb gazdasági növekedésre tekintettel megelégszik a 2,9 százalékos hiánnyal (és ezt a nemzetközi intézmények tolerálják), akkor is mintegy 200 milliárd forint körüli, a GDP 0,7 százalékát kitevő intézkedés válik indokolttá – írják a közgazdászok. A GKI előrejelzése szerint ilyen végkifejlet várható.

Ez önmagában nem lenne elegendő az államadóssági ráta mérsékléséhez, azonban a forint erősödése, továbbá a megmaradt nyugdíjpénztári vagyon esetleges értékesítése és adósságcsökkentő felhasználása révén az adósságmutató a tavalyi 80,4 százalékról a GDP 75 százaléka közelébe kerülhet.

A túlzottdeficit-eljárás, a kilátásba helyezett szankció (a 2013-as Kohéziós Alapból járó pénzek részbeni visszatartása) és a remélt IMF hitel miatt az idei folyamatokra meghatározóan hat a 2013-as költségvetés előkészítése is. Nemcsak 2012-re, hanem 2013-ra is biztosítani kell a 3 százalék alatti hiányt, miközben a válság- illetve különadókat meg kell szüntetni. (Legfeljebb egy kisebb bankadó élhet tovább.) Mindez még akkor is a GDP 1 százaléka körüli további költségvetési intézkedést igényel 2013-ra, ha a 2012. évi hiányt sikerül tartós eszközökkel 3 százalék alatt tartani. A hiánycsökkentés legkedvezőbb módja megfelelően előkészített és fenntartható strukturális reformintézkedések végrehajtása lenne, figyelembe véve a Széll Kálmán tervben szereplő törekvéseket is. Emellett adóintézkedések is szóba jöhetnek, különösen a második szja-kulcs kivezetésének egy éves elhalasztása.

6,5 százalékkal növekedhet a kereset

A GKI 2012-ben a versenyszférában (az 5 fő feletti cégeknél) a bruttó keresetek évi 6,5 százalék körüli növekedését prognosztizálja. Ugyanakkor arra is számít, hogy cégek jelentős része nem tudja teljesíteni a kormányzati irányelvet, illetve különböző trükkökkel - például formálisan hatórás foglalkoztatás - bújik ki a minimálbér-emelés követelménye alól, vagy csökkenti a foglalkoztatást. A reálkeresetek (a családi adókedvezménnyel együtt) összességében 2,5 százalékkal, a versenyszektorban 1,5 százalékkal, a költségvetésiben közel 5 százalékkal mérséklődnek. A reáljövedelmek és a lakossági fogyasztás 2,5 százalék körüli, tehát a reáljövedelmekhez hasonló csökkenése várható. A beruházások visszaesése idén is folytatódik, mintegy 4 százalékkal.

Második félévtől javulhat az ipar

Az iparban 2012 második felétől várható a konjunktúra javulása, éves átlagban 4,5 százalékos ütem várható. Az építőiparban a hatéves visszaesés után 2012-ben újabb 5 százalékos visszaesés várható. A mezőgazdaságban az átlagon felüli 2011. évi termés után átlagos időjárás esetén csökkenés valószínű. A kiskereskedelmi forgalom 2,5 százalékos csökkenése csak tükrözi a gazdasági-jövedelmi folyamatokat, a pénzügyi szektor visszaesése viszont az egész gazdaság fejlődési képességét visszafogja. A GDP 1,5 százalékkal csökken. Az I. negyedévi markáns visszaesést az év vége felé szerény élénkülés követheti.

A politikai befolyás rombolja a Monetáris Tanács hitelességét

Éves átlagban 5,3 százalékos, az év végén 5 százalék alatti inflációs ütem várható. A monetáris tanács februárban sem változtatott alapkamatán, bár egy tag már a csökkentés mellett szavazott. Ennek azonban legkorábban az IMF-megállapodás, vagy legalább az EU által hitelesített költségvetési konszolidációs pálya után lehet létjogosultsága. A tavaly kinevezett tagokon keresztül érvényesülő politikai befolyás rombolja a Monetáris Tanács hitelességét, a piaci hozamok a szokottnál erőteljesebben szakadnak el az alapkamattól, s a monetáris politika eszköztelenné, az ország pedig sebezhetőbbé válik. További ingadozások mellett éves átlagban 290 forint körüli árfolyam valószínű. A gazdaságpolitika a jelek szerint ennél nem is akar érdemben erősebb forintot, s inkább a kamatok – ilyen körülmények között mesterséges – csökkentésére törekszik.

Az időhúzás gazdaságilag igen nagy károkat okoz

A befektetők tartós megnyugtatása nélkül nem várható Magyarország kockázati megítélésének javulása. A sikeres állampapír-kibocsátások elfedik, hogy ezzel nagyon drága - hosszabb távon csak magas elsődleges többlet, azaz jelentős további restrikció mellett finanszírozható - forrásokhoz jutunk, illetve, hogy ennek következtében (más tényezőket változatlannak feltételezve) az államadósság szintje továbbra is növekvő. Az IMF-fel történő megállapodás esetén a jelenleginél jóval alacsonyabb kamatszint is elérhető lenne. Az időhúzás gazdaságilag igen nagy károkat okoz (az EU becslése szerint már 2013-ra a GDP 0,5 százalékával emeli a kamatkiadásokat), zárul az elemzés.