Világgazdaság Online

Thilo Sarazzin, a Bundesbank igazgatótanácsának tagja a Salzburger Nachtrichtennek úgy nyilatkozott: adott esetben Görögországnak is azt kell tennie, amit minden, az adósságának törlesztésére képtelen államnak, vagyis fizetésképtelenséget kell jelentenie. A jegybankár véleménye szerint ez intő példa lehetne más, gyenge európai államok számára is – jelenti az AFP.

Sarazzin ugyan nem nevezte meg azokat az országokat, amelyek a gyenge kategóriába sorolhatóak, de azt leszögezte, hogy Németországnak, Ausztriának, Hollandiának, Belgiumnak és Luxemburgnak nem lesz ilyen típusú gondja, mert ezek az országok "más mentalitással" rendelkeznek. A jegybankár egyébként hozzátette, hogy véleménye szerint a görögországi helyzet semmilyen közvetlen veszélyt nem jelent az euróra nézve.

George Papandreu görög miniszterelnök tegnap Brüsszelben újságíróknak kijelentette: országa csak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségével tudja teljesíteni a vállalt deficitcsökkentést, ha nem sikerül lejjebb szorítani az adóssága után fizetendő hozamfelárakat.

A tízéves görög államkötvények hozama tegnap 12 bázisponttal, 6,21 százalékra emelkedett, s ez óriási terhet ró a 112 százalékos GDP-arányos államadósság terhe alatt nyögő görögökre. A német kötvényekkel szembeni hozamfelár már eléri a 319 bázispontot. Athénnak április 20-án és május 19-én összesen mintegy 10 milliárd eurónyi (más források szerint május végéig 20 milliárd eurónyi) korábbi hitele jár le, de ezeket csak akkor tudja visszafizetni, ha addig sikerül új kötvényeket kibocsátania.

Papandreu azonban fenntarthatatlannak nevezte a jelenlegi hozamszintet, és egyértelművé tette: az EU segítségét várja annak leszorításához. Az uniónak szerinte legkésőbb a március 25–26-i állam- és kormányfői találkozón meg kellene állapodnia a mentőövről, ellenkező esetben Athénnak nem marad más választása, mint az IMF-hez fordulni.

Martin Feldstein neves amerikai közgazdász szerint Görögországnak nincs esélye arra, hogy megvalósítsa a szükséges megszorító intézkedéseket ezért vagy államcsőd következik vagy ki kell lépnie az eurózónából vagy mindkettő.

A Harvard egyetem professzora Ronald Reagan elnöksége óta dolgozik az amerikai kormányok tanácsadójaként. Az elismert közgazdász egy interjúban úgy fogalmazott: a fantázia világába tartozik, hogy Görögország két év alatt 3 százalékra mérsékli a jelenleg 12,7 százalékos költségvetési hiányt.

Eközben az Európai Unió tagállamainak egysége megbomlani látszik Görögországot illetően. A korábbi elutasítás után most több ország jelezte, hogy szívesen venné, ha az IMF segítené ki Athént. A Financial Timesnak nyilatkozó európai politikusok szerint Finnország, Hollandia és Olaszország is szívesen látná az IMF-et, mint Görögország megsegítőjét. Az Európai Unió eddig kizárt a Nemzetközi Valutaalapot a potenciális támogatók közül, mert – a lap megfogalmazása szerint – az EU számára presztízs kérdés, hogy a közösségen belül oldódjon meg a krízis.