Világgazdaság Online

Rangsor. Magyarország hat helyet előrelépve az 52. pozícióba jött fel a svájci Világgazdasági Fórum nemzetközi versenyképességi rangsorán. Térségünk több gazdaságával ellentétben a magyarnak sikerül javítania, míg például a szlovákok 13 helyet visszaestek a tavalyihoz képest. Ám az ördög a részletekben rejlik.
A magyar versenyképességet negatívan befolyásolják különféle intézményi és gazdasági tényezők. A jogi környezet alapján például Magyarország csak a 112. a rangsorolt 139 ország között. Ugyanakkor a politikusokba vetett bizalom alapján még roszszabb pozíciót értünk el, a 128.-at. Az államadósságot tekintve is bőven a sereghajtók közé sorolható Magyarország, a 123. A gazdaságot jelentősen fékező teher – derül ki a jelentésből is – az adók mértéke és az adózási szabályozás, e tekintetben is van mit javítanunk. Az adóterhet tekintve a rangsorolt országok közül a 115. hazánk. Az egy főre jutó GDP-ben a 46. helyen állunk a 2009-es adatok alapján.
A részletekből az is kiderül, hogy azért számos erőssége is van hazánknak. Ilyen a kereskedelmi vámok szintje (ennek alapján a 4. helyet foglaljuk el), illetve a vállalkozás indításához szükséges idő hossza (a 6. legrövidebb a világon). S a 10. helyre sikerült kerülni a külföldi tulajdon biztonságát jelző rangsorban.
Ami pedig magát a teljes listát, illetve az azon való mozgást illeti: Svájc megőrizte vezető pozícióját a rangsorban, a gazdaság különösebb megrázkódtatás nélkül élte túl a válságot, s már erős növekedést mutat. A svédek két pozíciót előreugorva a 2. helyet érték el, míg az Egyesült Államok ugyanennyi pozíciót veszített és a 4. helyre csúszott vissza. Az euróövezet (illetve a közelmúltban csatlakozott) közepesen fejlett, periférián elhelyezkedő országai veszítettek versenyképességükből, a nagy államadóssággal küzdő Görögország is hasonlóan rossz bizonyítványt kapott: 12 helyet esett vissza, a 83.-ra. Kína – nem meglepő módon – folytatja a nagy menetelést, az idén már a 27. a rangsorban. A többi BRIC ország is stabilizálta pozícióját.
A 2004-ben kidolgozott globális versenyképességi index 12 elemből tevődik össze, olyanokból, mint az intézményi rendszer, az infrastruktúra, a makrokörnyezet, az oktatás, a munkaerőpiac vagy éppen a piac mérete, illetve a technológiai megújulás tényezője. A pontozáshoz egy felmérést készítenek: az idén 139 ország 13 500 üzletemberének válaszai alapján alakult ki a kép. NVZs