Ingyen hitelt oszt a jegybank
Azt látjuk 2008-tól, hogy a vállalati hitelek folyamatosan csökkennek – mondta el Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a jegybank délutáni elemzői fórumán. A hitelkínálat szűk, és a hitelkamatok szintje is problémát jelent sok vállalat számára. Mindez a kkv-kat jobban érinti a vállalati szektoron belül – tette hozzá.
Egy átlagos vállaltnál 9 százalék volt a forinthitel kamata 2012 végén, a kkv-knál pedig 10 százalék felett állt. A nominális hitelek nagy részét a refinanszírozási kamatláb teszi ki a forinthitelek esetében, mutatott rá Nagy.
„A visszafogott hitelkínálat és a hitelszűke miatt indítjuk el a programot” – hangsúlyozta. Nagy Márton szerint a problémák veszélyeztetik a potenciális növekedést.
Kiemelte, hogy a program célzott. A kkv szektor nem használhatja akármire, például állampapírok vásárlására, jegyezte meg. A program korlátozott méretű, és egyszeri beavatkozásról van szó – szögezte le.
A Monetáris Tanács döntött arról, hogy 250 milliárdos keretösszegben hitelt kapnak a bankok, és fix felár mellett kell továbbadniuk azt. A tárgyalás függvénye a refinanszírozási idő, és szeretnék „lehetőleg” 2 százalékos felár mellett elérni ezt a kihelyezést.
Nagy Márton szerint a kkv-k 5-10 százalékos jövedelemtranszfert kapnak, vagyis ennyivel alacsonyabb hitelkamatot kell fizetniük.
A kockázati felár 2-7 százalék között van most a kkv-knak, amit a kereskedelmi bankok kérnek, vagyis a bankok ugyanúgy áldozatot vállalnak, mint a jegybank, mondta Nagy Márton. A jegybank 5 százalékponttal csökkenti a terhet, ami a központi bank kockázata.
A devizahitelek kiváltására is 250 milliárdot adnak – ez a program második eleme. Az áldozatvállalás úgy nyilvánul meg, hogy a jegybank lemond a devizatartalék kamatáról, a kereskedelmi bankoknak pedig 2 százalékra csökkentik a kamatot.
Palotai Dániel a harmadik pillért ismertette, ami a gazdaság sérülékenységének csökkenésére irányul. A devizatartalék némileg 35 milliárd euró felett van jelenleg – szögezte le.
A devizatartalék csökkentésével párhuzamosan csökken a rövid lejáratú külső adósság is. Vagyis a tartalék megfelelés nem változik meg.
Most 250 milliárddal nőhet a bankoknak nyújtott hitel állománya (ami most nulla), ugyanakkor megemelkedne az MNB-kötvények állományát.
A devizahiteleket kiváltó program pedig nem változtatja a mérlegfőösszeget.
A harmadik programban a jegybank devizaeszközöket biztosít. Ha az állam hosszú lejáratú forintforrásokra akarja cserélni a rövid lejáratú devizaadósságot, akkor a jegybank biztosítja a devizaforrást.
A devizatartalék 1000 milliárddal csökkenhet, ha ennyivel vágják vissza a rövid külső adósság mértékét – válaszolta egy kérdésre Palotai.
A bank fogja eldönteni, hogy megfinanszíroz-e egy vállalatot 2 százalékos kamattal, amelyiknek 4 százalék a kamata – válaszolta egy kérdésre Nagy Márton. Azt mondta, azon fognak dolgozni, hogy a rosszabb hitelképességű vállalatok is hozzájussanak a hitelhez.
Szélsőséges esetben a bankok a drága hiteleket lecserélik olcsóra. A másik szélső eset, hogy az olcsó hitel hitelnövekedésre megy el, mert azt fogják gondolni a vállaltok, hogy 2-3 százalékon már érdemes beruházni – mondta Nagy Márton. Mindhét esetnek van pozitív hatása a növekedésre, tette hozzá.
