Kétszázmilliárdos per

Még 2010 februárjában, il­letve szeptemberében indított pert hazánk az Európai Bizottság ellen az M43-as autópálya Szeged és Makó közötti szakaszának megépítése, illetve a Kelenföld–Székesfehérvár–Boba-vasútvonal átépítése ügyében. A brüsszeli testület ugyanis elvonná a projektek EU-támogatási összegéből az áfára elkülönített részt, miután hazánk a forgalmi adót is az elszámolható költségek közé sorolta.

A magyar álláspont szerint a két projektnél azért vették az áfát is költségként figyelembe, mert az építtető Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) nem tudja továbbhárítani és visszaigényelni az általa megfizetett forgalmi adót.

A hazai jogszabályok szerint a NIF nem tartozik az áfatörvény hatálya alá, így nem igényelheti vissza az adót. Papíron tehát a hazai gyakorlat megfelelne az uniós jogszabályoknak, ugyanis az lehetővé teszi, hogy a vissza nem igényelhető áfát támogatható projektköltségként vegyék figyelembe. Brüsszel szerint azonban az áfa megfizetése az adót tartalmazó díjak formájában végső soron az autópálya, illetve a vasútvonal használóira hárul, így a beruházás fázisában fel­merült áfából eredő költségek valójában visszaigényelhetők, függetlenül attól, hogy hazánkban az építtető és üzemeltető cég nem ugyanaz.

Emellett gyengítheti a magyar érvelést az a tény is, hogy korábban a NIF jogelődje, a Nemzeti Autópálya Rt. áfabesorolása „visszaigénylésre jogosult” volt. Ezt a helyzetet 2006-ban változtatta meg az akkori kormány, amikor áfavisszaigénylésre nem jogosulttá ­tette a beruházó állami céget. Brüsszel feltételezése szerint erre azért került sor, hogy így hazánk kihasználja az uniós jogszabályok adta kiskaput, vagyis a projektek áfáját is elszámolható költségként határozza meg.

Ha a törvényszék a bizottságnak ad igazat, az precedens­értékű lesz, miután az áfa projektköltségként való elszámolását általános gyakorlatként alkalmazza a NIF a többi EU-finanszírozású közlekedési projekt tekintetében is. „Összességében 180–210 milliárd forint sorsa a tét” – mondta el lapunknak Szalóki Flórián. Az uniós közlekedésfejlesztési forrásokat gondozó operatív program (KÖZOP) irányító hatóságának (IH) vezetője közölte: az elszámolási vita azokat a projekteket érinti, ahol valamilyen formában majd díjat szednek a közutak vagy vasútvonalak használóitól, így az összes autópálya-, illetve vasúti beruházás, valamint az 1–2–3 számjegyű, az elektronikus útdíj által érintett közutak fejlesztése ­sorolható ide.

Ha Brüsszel nyeri meg a pert, a 180–210 milliárdos forrást – amelyet a per lezárultáig a hazai költségvetés biztosít a projektek számára – a büdzséből kell előteremteni, ami makroszinten ronthatja majd az egyenleget.

Példátlan magyar ügy

Ilyen áfaelszámolási ­vitáról szóló ügy még nem volt a testület előtt – tájékoztatta lapunkat Lehóczki Balázs. Az Európai Bíróság sajtóosztályának munkatársa elmondta: a Törvényszék ítélkezési gyakorlata alapján leghamarabb ősszel születhet ítélet a két perben. Egy esetleges pervesztés esetén így azonban kicsúszhatunk az időből, hogy olyan kiváltó projekteket indítsunk el a kérdéses mintegy 200 milliárd forintos forrás terhére, amelyek lezárhatóak a jelenlegi ­uniós költségvetési időszak pénzügyi zárásáig, azaz 2015 végéig, annak érdekében, hogy ne veszítsünk forrást a 2007–2013-as EU-­keretéből. „Mind a per megnyerésére, mind elveszté­sére fel kell készülni, a projekteket érintő támogatói döntéseket még az idei év során meg kell hozni” – mondta Szalóki Flórián.