Kiderült, hogy mi történt Matolcsy első ülésén az MNB-ben
„A kockázati megítélés alakulása érdemben befolyásolhatja a monetáris politika mozgásterét. A tavalyi év során megfigyelt számottevő javulást követően a hazai pénzügyi piaci környezet az elmúlt hónapokban változékonyabban alakult” – olvasható a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának szerdán közzétett, a márciusi 25 bázispontos kamatvágás hátterét ismertető rövidített jegyzőkönyvében.
„A továbbra is támogató külső piaci hangulatban a hazai pénzügyi piaci eszközök kockázati felára februárig stabilan alakult, míg márciusban emelkedést mutatott” – vélték a jegybankárok.
A Monetáris Tanács értékelése alapján kockázatot jelent, amennyiben az európai intézmények jelentős erőfeszítései ellenére a kedvező globális pénzügyi piaci környezet és a gyenge reálgazdasági teljesítmény közötti ellentét tartósan nem oldódik.
„A globális kockázatvállalási hajlandóság számottevő romlása esetén a hazai pénzügyi eszközök kockázati felára is érdemben emelkedhet” – olvasható a jegyzőkönyvben.
A hazai fizetőeszköz közelmúltbeli gyengülését és árfolyamának megemelkedett volatilitását illetően nem volt egységes a tanács tagjainak véleménye.
A döntéshozók többsége szerint ez elsősorban a ciprusi eseményekhez, a jegybanki vezetőségváltással kapcsolatos bizonytalansághoz és az S&P általi leminősítéshez köthető. A tanács néhány tagja szerint azonban ebben jelentős szerepet játszottak a piac által várt és beárazott lazítási lépések; megítélésük szerint a forintárfolyam aktuális szintje és megemelkedett volatilitása, továbbá az állampapír-piaci folyamatok óvatos és kiváró monetáris politikát indokolnak.
Az elnök a vitát követően szavazásra bocsátotta a felmerült javaslatokat. Az alapkamat 25 bázispontos csökkentését hét tanácstag támogatta (Balog Ádám, Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György, Matolcsy György, Pleschinger Gyula), míg ketten (Karvalits Ferenc, Király Júlia) a kamatszint tartására szavaztak.
„A további kamatlépések tekintetében a tanácstagok egyetértettek abban, hogy további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs nyomás mérsékelt marad, és a pénzügyi piaci környezetet övező bizonytalanság csökken”, zárul a rövidített jegyzőkönyv.
Agresszívabb enyhítési javaslat nem volt a tanács előtt. Az 5,25 százalékos kamat tartása mellett a 25 bázispontos kamatvágás került szóba. Így sorozatosan a 8. hónapban csökkent az irányadó kamat, ami most 5 százalékon, történelmi mélyponton áll.
A „héják” távozásával akár teljes összhang is kialakulhat a tanács döntésein a következő hónapokban. Elemzők szerint 4-4,5 százalékig csökkenhet az irányadó kamatszint ebben az évben.Világgazdaság Online-->
