BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kiderült: Több mint 4 százalékkal zuhant a reálbérünk

Január-augusztusban a bruttó átlagkeresetek 4,7, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,9 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A nemzetgazdaságban - a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 220 500 forint volt az első nyolc hónapban. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2012. január-augusztusban átlagosan 5,6 százalékkal - ezen belül a versenyszférában dolgozóké 8,3 százalékkal - haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményeknél dolgozók - közfoglalkoztatottak nélkül számított - alapilletménye 4,1 százalékkal nőtt.

Augusztusban a bruttó átlagkereset 214 697 forint volt, 3,8 százalékkal több mint egy évvel azelőtt, a nettó kereset 1,1 százalékkal volt magasabb és 138 663 forint volt.

A versenyszférában 6,6 százalékos bruttó és 3,6 százalékos éves nettó kereset-növekedést mért a KSH.

Augusztusra 6,0 százalékos inflációt jelentett a hivatal, így a családi adókedvezmény nélkül számított reál kereset 4,6 a versenyszférában 2,2 százalékkal csökkent.

"A várakozásoktól elmaradva 3,8 százalékkal nőttek a bruttó bérek augusztusban a júliusi 7,1 százalék után, míg a nettó bérek növekedése 1,1 százalék volt, ami 4,6 százalékos reálbércsökkenést eredményezett" – írja elemzésében Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. Az elemző ugyanakkor hozzátette azt is, ha a közfoglalkoztatottak lefelé torzító hatását kiszűrjük, akkor a nettó reálbércsökkenés ennél kisebb lehetett.

"A költségvetési szférában 2,6 százalékkal csökkentek a bruttó bérek, a költségvetési szféra átlagjövedelmét azonban a közcélú foglalkoztatás bérei húzzák le, enélkül a költségvetési szférában 3,9 százalékos bérnövekedés valósult meg, ami jelentős lassulás az előző hónapban mért 8,1 százalékos növekedés után, amit az egészségügyi dolgozók bérének júliusi emelése magyarázott" – emelte ki Suppan Gergely.

"A gyenge bérnövekedés, illetve a csökkenő reálbérek miatt továbbra sem fenyeget belső inflációs nyomás, így a javuló kockázati megítélést és piaci feltételeket követve az MNB folytathatja a kamatcsökkentési sorozatot" – vélekedett a közgazdász.

MTI - Világgazdaság Online-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.