Kopint: az idén már növekszünk

Még mindig gyenge gazdaságról beszélnek a szakértők, a korábbihoz képest viszont valamivel optimistább lett a Kopint-Tárki, legalábbis a GDP-növekedést illetően. 2010-ben az első két negyedévben még csökkenést jelezhet a mutató éves alapon, míg a második fél évben már bővülés lehet. Főként a magánfogyasztás előrejelzése miatt tolta pozitív irányba az intézet a várakozását. Ebben szerepet játszottak Palócz Éva, az intézet igazgatójának szavai szerint a januári kereseti statisztikák is. A bruttó felhalmozásban a 2009-es drasztikus visszaesés után (főként a készleteknél, de a beruházásokban is) ez évben enyhe emelkedés következhet.

A magánberuházások ezen belül még visszaesnek az idén, ám az állam összességében néhány százalékos pluszba húzza a mutatót. Ha a vártnál kicsit jobb fogyasztási adat jön az idén, akkor viszont 1-1,2 százalékos GDP-emelkedést is el tud képzelni a szakértő. Egyelőre azonban enyhe csökkenést feltételez a kutatóintézet a fogyasztásban. A megtakarítási ráta további emelkedését valószínűsítik a kutatók, az idén 4,6 százalékra emelkedhet a tavalyi 3,2-ről. Ez főleg kényszerűségből alakul így, mert a bankok hitelezése visszafogott marad a szakértők számításai szerint.

Az egyik legkedvezőtlenebb fejlemény tavaly az infláció magas szinten történő beragadása volt, ez az idén is fennmaradhat. A nagy gazdasági visszaesés ellenére az EU legmagasabb pénzromlását mutatta fel Magyarország, ebben a hatósági lépéseknek, illetve az élelmiszerek drágulásának volt a legnagyobb szerepe. Palócz Éva kifejtette, a fiskális egyensúly javításához csökkenő inflációs kilátások esetén időről időre hozzányúl a kormány az árakat érintő eszközökhöz, ez pedig igen káros.

Tavaly azért sikerült a költségvetési hiánycél teljesítése, mert év végén nem engedte a kormány, hogy széthordják a pénzt – mondta a szakértő. Az idén hasonlóan szigorú fiskális magatartás mellett feltételeznek a kitűzött célnál valamivel magasabb, 4,5 százalékos GDP-arányos deficitet. A kockázatokra alig nyújtanak fedezetet a tartalékok, mert azok már a költségvetési vitában jórészt elfogytak.

A térség elhúz magyarországtól

A régióban már kezd beindulni a növekedés, az idén átlagosan 1,5 százalék körüli lehet a bővülés a Kopint-Tárki szerint. Miközben azonban a közép-európai országok GDP-je a miénkhez hasonló visszaesést könyvelt el, a fogyasztás terén alig volt látható csökkenés. A foglalkoztatásban a fordulópont még nem látszik, év közepén állhat be változás. Észtországban a legjobbak a kilátások a javulásra, mert szerkezeti szempontból jobb állapotban van a gazdasága, mint a válság előtti években, emellett közel áll az euró bevezetéséhez is. Az államháztartási egyenleg a magyarországinál csak Bulgáriában és Észtországban volt kedvezőbb a régióban, de mindenhol egy számjegyű maradt a GDP-arányos hiány. Az EU-n kívüli Horvátország és Törökország jól átvészelte a válságot. BD