Kovács Árpád: A Költségvetési Tanács nem kíván számháborút folytatni

A kormány most bejelentett intézkedései visszaigazolják a Költségvetési Tanács nyári véleményét, amely a jövő évi növekedési kockázatokra figyelmeztetett - közölte az elnök, hozzátéve, ennek is köszönhetők a korrekciók.

Kovács Árpád kijelentette, hogy az idei hiánycél a tartalékok eltörlésével tartható. Hozzátette: a teljes, 400-450 milliárdos kiigazítás, "amelyet nem célszerű ortodox vagy nem ortodox kifejezésekkel illetni, tulajdonképpen hagyományos gazdaságpolitikai, költségvetés politikai eszközökkel valósul meg".

A kiigazításokkal kapcsolatban azt mondta, hogy "...remélhetőleg a lakosságban bizalmat ébresztenek majd, ... noha ezek megszorítások", s amelyeknek eredményeképp a gazdasági növekedés fenntartható lesz 2013 után.

A kiigazításra azért volt szükség, mert az eredeti költségvetés nem tartalmazta a munkahelyvédelmi programot, amely 300 milliárd többletkiadást jelent a költségvetésnek, további 100 milliárd pedig azt szolgálja, hogy biztonságosan 3 százalék alatt legyen a hiány - jelezte a KT elnöke. Hozzáfűzte azt is, hogy a többletbevétel egyrészt a tranzakciós adóból és az adóbeszedés hatékonyságának javításából jön össze, utóbbi 120 milliárd forintos összege betarthatóbbnak tűnik, mint a korábban eltervezett 160 milliárd forint.

Figyelmeztetett arra, hogy az adóbeszedési többletnél nettósítva kell számolni, hiszen ráfordítások is lesznek, például a pénztárgépek bekötése pénzbe kerül. A másik tétel az elmaradt béremeléseknél jelentkezik, hiszen ott a bérjárulék is elmarad.

Arra a riporteri kérdésre, hogy az idei gazdasági növekedés hogyan hat a gazdasági folyamtokra, Kovács Árpád azt mondta, hogy recesszió lesz 2012-ben, bár "számháborút nem kíván folytatni a KT", de egyes előrejelzők 1,5 százalékos visszaesést prognosztizálnak, s ha ez valósul meg, akkor 2013-ban az elrugaszkodás nehezebb lesz.

Az EU/IMF megállapodásra vonatkozó kérdésre a KT elnöke úgy reagált, hogy a védőháló olcsóbb forrást jelent, amihez a piacok is igazodnak, Magyarország kockázati felárai lefelé mennek.

Beszélt arról is, hogy a 3 százalék alatti hiány tartása elemi érdeke az országnak, mert az kötődik a finanszírozáshoz és az államadósság csökkentéséhez: a kamatkiadásokra költött 1.300-1.400 milliárd forint nagyobb, mint az egészségügyre fordított kiadás.

Egy másik kérdésre kifejtette: a gazdaság dinamizálása és a stabilitás között kell megtalálni az egyensúlyt, ám a Költségvetési Tanács szerint a stabilitást kell előtérbe helyezni.

A Költségvetési Tanács elnöke szerint nem a görög úton van az ország. Hozzátette: a pedagógus béremelésre csak akkor lesz lehetőség, ha a nemzetközi konjunktúra jól alakul, és a jövő évi gazdasági növekedés eléri a két százalékot, de akkor is számba kell venni, hogy az elmaradt közösségi beruházásokról, esetleg más fontos célokról, vagy a pedagógus béremelésekről döntsön a kormány.