Leült Magyarország gazdasága
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A visszaesésben az építőipar járt elöl, az ágazat az év első két hónapjában 9,4 százalékkal zsugorodott. Az ipari termelés az év első három hónapjában 0,1 százalékkal esett vissza éves alapon; külkereskedelmi mérlegünk többletet mutat ugyan, de – mind forintban, mind euróban számolva – romlott az első negyedévben.
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint január-márciusban a gazdaság év/év alapon 1,5 százalékkal, az előző negyedévhez képest pedig 1,3 százalékkal zsugorodott. A szezonális kiigazítást végző programot a KSH mindig újrafuttatja, és ez általában megváltoztatja az előző évekre korábban közzétett adatokat is. A legfrissebb adatsor szerint negyedéves összehasonlításban 2011 első negyedévében nőtt utoljára a GDP, technikai recesszióról csak azért nem beszélhetünk, mert a visszaeső és a stagnáló negyedévek felváltva követték egymást. Egy újabb gyenge negyedév után azonban nem kizárt, hogy a múlt is borúsabbá válik.
A második negyedévben lehet, hogy a január-márciusinál is gyengébb teljesítményt nyújt a gazdaság – mondta a Világgazdaságnak Gárgyán Eszter, a Citi régiós elemzője. Az ipari termelés veszített a lendületéből, és a külső kereslet lassulása miatt a második negyedévben sem lesz húzóágazat – ezt erősítik meg a beszerzési menedzserindexek is –, az építőipar sem a keresleti, sem a finanszírozási oldalról nem számíthat impulzusra, a mezőgazdaság – nem kis részben a tavaszi fagyok és szárazság miatt – nem tudja megismételni a tavalyi rekordévet, a szolgáltatási szektort pedig az új adók fogják visszavetni – sorolta a szakember. Az év egészére Gárgyán Eszter 0,6 százalékos GDP-csökkenést valószínűsít, 2013-ra pedig 1 százalék körüli növekedést. A gyenge teljesítmény erősítheti a Monetáris Tanácsban a kamatcsökkentési hajlandóságot. Az infláció az MNB modellalapú előrejelzése szerint a célhorizonton (2014 elejére) az adóemelések hatásának kiárazódásával elérheti a 3 százalékos célszintet, így nem kizárt, hogy a jegybank már az IMF-tárgyalások megkezdése előtt csökkenti az irányadó rátát, amit a külső tagok legutóbbi kommentárjai is megerősítenek.
A kedden megismert GDP-adatok fényében nem kizárt, hogy a magyar gazdaság lassulásáért a magas infláció – és a belső fogyasztásnak az árak emelkedése miatt bekövetkezett visszaesése – is okolható, magyarázta lapunknak Tóth Gyula, az UniCredit bécsi elemzője. A régió országai közül a másik negatív meglepetést Csehország okozta (1,0 százalékkal zsugorodott a gazdaság az előző negyedévhez képest), ahol az elmúlt hónapokban szintén magas, 4 százalék körüli szinten járt az éves infláció. Az első negyedéves adatok fényében immár Tóth Gyula is arra számít, hogy az idén csökkenni fog a GDP, a konvergenciaprogram 0,1 százalékos növekedési prognózisa feltehetően nem lesz tartható. Emiatt nem kizárt, hogy az Európai Bizottság az ország előtt álló tárgyalásokon extra tartalékok elkülönítésére tesz majd javaslatot – vélekedik az UniCredit elemzője.
Az első negyedéves adat nem okozott súlyos csalódást – összegezett a Világgazdaságnak Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője, aki továbbra is tartja az idei évre adott mínusz 0,2 százalékos GDP-prognózisát. A gazdaság lassulása ellenére a két Széll Kálmán-terv célkitűzései még megvalósulhatnak, így tartható lehet a hiánycél is – emeli ki a szakember. A nemzetközi szorítás is enyhülhet, mivel várhatóan Nyugat-Európa is (részben az első negyedéves mutatóknak, részben François Hollande győzelmének betudhatóan) lazább fiskális politikára rendezkedik be. Az Equilor elemzői szerint jövőre akár 1,4 százalékkal is bővülhet a magyar gazdaság.
Németország húzta nullára a blokkot
Az eurózónában a recessziót valószínűsítő elemzőkre rácáfolva negyedéves összevetésben stagnált a gazdaság január-márciusban csakúgy, mint az Európai Unió egészében – derül ki az Eurostat kedden közzétett jelentéséből.A legnagyobb pozitív meglepetést Európa lokomotívja szállította: a német gazdaság 0,5 százalékkal, a 0,1 százalékos konszenzust messze meghaladó mértékben bővült az előző negyedévhez képest, ez a magyar gazdaság kilátásait illetően a kevés biztató körülmény egyike. Az unió statisztikai hivatalát tájékoztató tagállamok közül recesszióban jár – azaz a tavalyi negyedik és az idei első negyedévéről is negatív negyedéves adatot tett közzé – Ciprus, Csehország, az Egyesült Királyság, Hollandia, Olaszország, Portugália, Románia és Spanyolország.
Az Eurostatot tájékoztató tagállamok közül a legnagyobb mértékű (szezonálisan és naptárhatással kiigazított) negyedéves zsugorodásról Magyarország számolt, megelőzve Csehországot (1,0 százalék) és Olaszországot (0,8 százalék). Görögország és Portugália negyedéves adatait nem ismerjük; év/év alapon ez a két ország „produkált” (szezonálisan kiigazított adatok szerint) a magyarországinál is erőteljesebb visszaesést: 6,2, illetve az 2,2 százalékosat.
A legnagyobb pozitív meglepetést Európa lokomotívja szállította: a német gazdaság 0,5 százalékkal, a 0,1 százalékos konszenzust messze meghaladó mértékben bővült az előző negyedévhez képest, ez a magyar gazdaság kilátásait illetően a kevés biztató körülmény egyike. Az unió statisztikai hivatalát tájékoztató tagállamok közül recesszióban jár – azaz a tavalyi negyedik és az idei első negyedévéről is negatív negyedéves adatot tett közzé – Ciprus, Csehország, az Egyesült Királyság, Hollandia, Olaszország, Portugália, Románia és Spanyolország.
Az Eurostatot tájékoztató tagállamok közül a legnagyobb mértékű (szezonálisan és naptárhatással kiigazított) negyedéves zsugorodásról Magyarország számolt, megelőzve Csehországot (1,0 százalék) és Olaszországot (0,8 százalék). Görögország és Portugália negyedéves adatait nem ismerjük; év/év alapon ez a két ország „produkált” (szezonálisan kiigazított adatok szerint) a magyarországinál is erőteljesebb visszaesést: 6,2, illetve az 2,2 százalékosat.-->
