Már növekedésről és új munkahelyekről álmodnak a magyar vállalatok
„A magyarországi válaszok alapján egyértelműen kiderül, hogy a jelen helyzet még a felzárkózásról, valamint a biztonságos és hatékony szervezeti működés kialakításáról szól. Ám középtávú terveik tekintetében merészebbek, bátrabb stratégiában gondolkodnak. Ez a trend fontos figyelmeztetés az összes hazai vezető számára. Aki nem lép, lemarad. A vállalatoknak aktívan kell tovább működniük, előre kell tekinteniük, mert könnyen versenyhátrányba kerülhetnek” – mondja Dezse Margaret, az Ernst & Young Tranzakciós Tanácsadási Szolgáltatások vezető partnere.
A hazai válaszadók 32 százaléka szerint elindult a világgazdasági növekedés, 64 százalékuk bízik további 1 és 3 százalékos bővülésben az elkövetkező egy év során. A magyar gazdaság ugyanilyen ütemű növekedésére számít a felmérésben résztvevők 32 százaléka. 36 százalék szerint nem lesz változás, míg 32 százalékuk csökkenést vár.
A fellendülés, és a növekedésbe vetett bizalom pozitív hatással van a vállalatok munkahely-teremtési kedvére is. A kelet-közép-európai régióban megkérdezettek és a hazai válaszadók harmada is tervezi bővíteni munkahelyeinek számát az elkövetkezendő egy év során. Szintén pozitívum, hogy a magyarországi megkérdezettek csupán 8 százaléka gondolkozik leépítésben, szemben a negatív regionális tendenciával, mely mostanra elérte a 22 százalékot a munkahelyek számának csökkentése terén.
Mindemellett a képet árnyalja, hogy hazánkban csupán 20 százalék bízik a vállalatok nyereségnövekedésében és az országban elérhető hitelek bővülésében.
A válaszadók túlnyomó többsége szerint az eurozóna stagnálása jelenti Magyarországon a legnagyobb gazdasági kockázatot. Ezt jelentőségében messze lemaradva követi a feltörekvő piacok lassú növekedése és az amerikai adósságplafon kihívásai. A régiós kép ezzel megegyező, míg nemzetközi szinten a sorrend ugyan azonos, ám a három tényező eloszlása kiegyensúlyozottabb.
Amíg nemzetközi szinten a vállalatok rövid távú prioritási listájának első helyén a növekedés áll (52 százalék), addig a magyar cégek 48 százaléka a költségcsökkentésre és a hatékony működés kialakítására összepontosít. A növekedés hazánkban 28 százalékkal a második, a stabilitás megteremtése 24 százalékkal a harmadik helyre került.
Középtávon azonban fordított tendencia látható. A hazai vállalatok terveiben visszatükröződik a gazdasági növekedésbe vetett bizalom. A nemzetközi válaszok jövőbeni elképzelései a konzervatív irányt erősítik és a hatékonyságra, a költségkontrollra, valamint a kockázatkezelésre koncentrálnak, addig a hazai válaszadók többségénél a növekedés került fókuszba. A középtávú elgondolásokban 64 százalékuk napirendjén szerepel az új földrajzi piacok feltérképezése, 52 százalékuknál került elő az innováció és a kutatás-fejlesztés, mint a növekedés egyik hajtóereje. E mellett itthon továbbra is fontos helyen áll a kockázatkezelés (72 százalék), vállalatirányítási stratégiák (64 százalék) és a hatékonyság, költségkontroll (48 százalék).
A növekedést a magyar megkérdezettek 67 százaléka organikus úton képzeli el, mely elsődleges hajtóereje a meglévő termékekre és piacra való fókuszálás (40 százalék), a növekvő kutatás-fejlesztési tevékenység, új termék bevezetés (20 százalék), új értékesítési csatornák kialakítása (20 százalék), valamint a technológia fejlesztése új termékek és piacok bevezetése érdekében (20 százalék).
