Elemzők: A közmunka miatt javul a foglalkoztatási adat

A munkanélküliek 458 ezer fős létszáma lényegében megegyezett az egy évvel korábbival, a teljes megfigyelt sokaságra vonatkozó munkanélküliségi ráta 10,4 százalékos értéke 0,3 százalékponttal csökkent egy év alatt.

2012. július–szeptemberben a 15–74 éves férfi népességből 250 ezren voltak munkanélküliek, lényegében ugyanannyian, mint egy évvel korábban, munkanélküliségi rátájuk 10,6 százalék volt. A nőket a vizsgált időszakban 208 ezer fős, 10,2 százalékos munkanélküliség jellemezte, ami 0,6 százalékpontos csökkenésnek felelt meg - írja a KSH.

A munkanélküliek 20,1 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki. A korcsoport 29,4 százalékos munkanélküliségi rátája 2,6 százalékponttal volt magasabb a 2011. III. negyedévinél. A 25–54 évesek, az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 9,3 százalék volt, 0,4 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

A munkanélküliek 46,9 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,3 hónap volt.

2012. szeptember végén 527 ezer fő volt a nyilvántartott álláskeresők összlétszáma, ez 1,9 százalékos csökkenést jelent 2011 azonos időszakához képest.

Egyre többen dolgoznak

2012. július–szeptemberben a foglalkoztatottak 3 millió 936 ezer fős létszáma 2,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A növekedésben szerepet játszott a közfoglalkoztatás kiterjesztése is. A 15–64 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 901 ezerre nőtt. Az adott korcsoportba tartozó népességen belül 58,2 százalék volt a foglalkoztatottak aránya, ami 1,8 százalékpontos emelkedésnek felelt meg.

2012. július–szeptemberben a 15–64 éves férfi népességből 2 millió 92 ezren voltak foglalkoztatottak, 22 ezerrel többen, mint 2011 azonos időszakában, s ezzel foglalkoztatási arányuk 1,5 százalékponttal, 63,6 százalékra emelkedett. A 15–64 éves nők közül a vizsgált időszakban 1 millió 810 ezren tartoztak a foglalkoztatottak közé, 57 ezerrel többen, mint 2011 július–szeptemberében. Így a nőkre jellemző foglalkoztatási ráta 2,1 százalékponttal, 53,0 százalékra nőtt.

2012 III. negyedévében a 15–24 éves foglalkoztatottak létszáma 220 ezer fő volt, a korcsoportra jellemző 19,0 százalékos foglalkoztatási ráta lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. Nőtt a legjobb munkavállalási korú 25–54 éves, valamint az idősebb 55–64 éves foglalkoztatottak száma, a foglalkoztatási ráta 2,0, illetve 1,6 százalékpontos javulását eredményezve.

A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája Közép-Dunántúl kivételével valamennyi régióban emelkedett. Számottevő javulás – 2,4, illetve 2,7 százalékpontos foglalkoztatási rátanövekedés – mutatkozott a munkaerő-piaci szempontból legkedvezőbb helyzetben lévő Nyugat-Dunántúl (63,1 százalék) és Közép- Magyarország (62,9 százalék) régiókban. Továbbra is a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő régió Észak-Magyarország 49,9 százalékos foglalkoztatási rátájával.

NGM: Pozitív trendek

„A legfrissebb munkaerőpiaci statisztikákon látszódik, hogy az egyik legfontosabb kormányzati célkitűzés, a foglalkoztatottság emelése területén továbbra is kiemelkedően pozitívak a trendek” – írja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Kiemelték, hogy sok éves rekordokat megdöntve a foglalkoztatási ráta minden fontos szegmensben emelkedik.

Az NGM szerint a Munkahelyvédelmi Akcióterv segít az eddigi pozitív trendek fenntartásában és a foglalkoztatási ráta további emelkedésében, főként azon szegmensekben (fiatalok, 55 éve felettiek, nők, kisgyermekes anyák) ahol arra a legnagyobb szükség van. „A magyar gazdaság ezzel képes lehet fenntartani azokat a pozitív munkaerőpiaci tendenciákat, amelyek a kedvezőtlen külpiaci környezet negatív hatásai ellenére a kormányváltás óta folyamatosan érvényesülnek” – olvasható az NGM közleményében.

A közmunka segít

Az adatok szerint a foglalkoztatottak száma 80 ezerrel több az előző évhez képest, ami 2 százalékos növekedést jelent. A külön kiadott létszám- és bérstatisztikákat megnézve viszont egyértelmű, hogy a magánszektorban a foglalkoztatás visszaesőben van. Mindez azt mutatja, hogy a munkahelyek döntően nem a versenyszférában jönnek létre, hanem a közfoglalkoztatás keretében – mondta a távirati irodának Oszlay András, a Takarékbank elemzője. A közfoglalkoztatásban dolgozók számának növekedése jobb, mintha inaktívak lennének, de összességében a munkaerőpiacon továbbra is kedvezőtlenek a tendenciák - fogalmazott az elemző.

Az idei, harmadik negyedévi 10,4 százalékos munkanélküliségi ráta az egyik legjobb az elmúlt három évben, de éves átlagban az adat közel marad majd a 11 százalékhoz - mondta Oszlay András. Az elemző szerint a következő két évben még kétszámjegyű marad a munkanélküliség ráta. A közfoglalkoztatás erőteljes növelése hosszú távon nem tartható fenn, a magánszféra viszont a gazdaság helyzete miatt nem tud munkahelyeket teremteni - vélekedett.

Árokszállási Zoltán, az Erste makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyári hónapokban mindig csökken a munkanélküliség a szezonális munkák felfutása miatt, de a következő hónapokban további csökkenés nem várható, inkább emelkedésre lehet számítani.
Azt mondta, a következő egy-két évben nem számítanak arra, hogy jelentősen csökkenni tudna a munkanélküliségi ráta a jelenlegi szintről. Hozzátette, hogy esetleg minimális csökkenés képzelhető el, elsősorban a közmunkák miatt.

Az elemző szerint idén a gazdaság várhatóan reálértékben egy százalékkal csökken, a jövő évre pedig stagnálás valószínűsíthető. Ilyen környezetben nem várható munkaerő-bővítés a magánszférában, a munkanélküliségi rátát legfeljebb a közfoglalkoztatás növekedése csökkentheti korlátozott mértékben – jegyezte meg.