Világgazdaság Online

Márciusban több egyszeri tényező miatt többéves csúcsra ugrott a béremelkedés, de még ezektől eltekintve is meglepően gyors volt a bérkiáramlás. Különösen a még mindig gyenge reálgazdasági teljesítmény tükrében számít kiugrónak a KSH által jelentett bruttó 9,4 százalékos keresetemelkedés. Ebben nagy szerepe volt a közszféra különjuttatásának, amelynek a második részlete a hónap folyamán jelent meg a munkavállalóknál, ez már a januári adatot is megdobta. Így az állami alkalmazottak bruttó 16,2 százalékkal többet vihettek haza, mint 2009 márciusában.

Nehezebben magyarázható a magánszektor 6,9 százalékos emelése (a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások körében), miután a januári szja-sávhatár-emelés miatt még változatlan bruttó bér mellett is több maradt volna a dolgozók zsebében. Ám agazdasági teljesítmény, a vállalkozások jövedelmezősége egyelőre aligha támaszt alá ilyen mértékű bérnövelést. De figyelembe kell venni az összetételhatást is: sokkal jobban érintette a fizikai foglalkozásúakat a leépítés, mint a szellemieket, ezért utóbbiak eleve magasabb keresete most nagyobb súllyal szerepel az összesített adatokban.

A szuperbruttósítás önmagában nagyjából 5 százalékos nettó béremelkedést indukált – a versenyszférában ennyivel haladta meg a bruttó növekedést a nettó. Utóbbi márciusban 11,7 százalékkal emelkedett, míg a közszférában több mint 23 százalékkal. Összesítve így jött ki a 15 százalékos nettó keresetnövekedés a hónapban, de az első negyedév átlagában is csaknem 12 százalékos volt a növekmény. Ez a 6 százalékos áremelkedést figyelembe véve 5,7 százalékos reálkereset-növekedést eredményezett. Ezzel először haladta meg a 140 ezer forintot a nettó átlagkereset, bruttóban 220 ezer volt.

Eddig nem látott jelentős béroldali nyomást a hazai inflációban az MNB, de úgy tűnik, ismét résen kell majd lennie a monetáris politikának a keresetek alakulásával kapcsolatban. A nagy munkanélküliség ellenére felgyorsuló bérkiáramlás miatt a későbbiekben magasabb kamatpályára kerülhetünk, de legalábbis megkérdőjeleződhet a további vágás. A legutóbbi elemzői felmérés óta a forintárfolyam is gyengült, így lehetséges, hogy a szakértők újragondolják eddigi elképzeléseiket az inflációval kapcsolatban is. Fordulat látszik a létszámadatokban is. A versenyszektorban 3,5 százalékra mérséklődött a létszámcsökkenés üteme, míg az első két hónapban 5 százalék felett volt. Nemzetgazdasági szinten szinte megállt a csökkenés, köszönhetően a közszférában megfigyelhető 6,9 százalékos bővülésnek.