Világgazdaság Online

A Fitch rendszerében a korábbi "CCC"-ről "C"-re sorolták vissza Görögországot, ezzel az adóssággal küzdő ország bóvli statusát erősítette tovább a hitelminősítő - jelenti az AP. A Fitch már tavaly nyáron közölte, hogy a részleges fizetésképtelenségnek megfelelő kategóriába vágja Görögországot, amennyiben a magánhitelezők végrehajtják a kötvénycserét. A jelenlegi állapot szerint a magánhitelezők 107 milliárd eurónyi államkötvényt írnak le.

A gyakorlatban nem sokat látnak majd a görögök a 130 milliárd eurós hitelcsomagból, annak egy része ugyanis az államadósság törlesztését szolgáló külön számlára kerül majd. A 130 milliárd eurós csomagon belül az ideiglenes euróövezeti mentőalapból (EFSF) 100 milliárd euró hitel formájában folyik majd be, amelynek egy része egy jövőben létrehozandó, kizárólag az államadósság törlesztésére használható számlára kerül. Ehhez a számlához a görög kormány nem is nyúlhat – az adósságtörlesztés elsőbbséget kap az egyéb állami kiadásokkal szemben –, azaz a hitelcsomag egy része gyakorlatilag egyből az állam hitelezőinek a zsebébe kerül. A fennmaradó 30 milliárd eurót szintén nem használhatja fel Athén, hiszen az garanciaként szolgál a magánhitelezők számára az újonnan kibocsátandó görög kötvényekre.

A megállapodás másik fő eleme, hogy a 350 milliárd eurós teljes görög államadósságból 200 milliárd eurót birtokló magánhitelezők „önként” elengedik követeléseik 53,5 százalékát – ezzel 107 milliárd euróval csökken a görög adósságteher. Követeléseik fennmaradó, 93 milliárd eurónyi részét hosszú lejáratú, 11-től 30 évig terjedő futamidejű kötvényekre cserélik, amelyek kamata 2 és 4,3 százalék között lesz – ez lényegesen kevesebb, mint amekkora kamatot normál esetben fizetnie kellene a görög államnak. Emiatt elemzők szerint ezen kötvények piaci értéke csökkenhet majd, ami újabb veszteségeket jelenthet a magánhitelezőknek.

A brüsszeli értekezleten résztvevő pénzügyminisztereket arról tájékoztatták a múlt héten, hogy a görög gazdaság hanyatlása miatt a vártnál sokkal rosszabb az ország adósságdinamikája, és hogy valószínűleg egy újabb csomagra lesz szükség miután kifizették az aktuális (második) 130 milliárd eurós mentőhitelt. Ez az új, sokkal realisztikusabb kép a hellének adóssághelyzetéről megmagyarázza, hogy a németek, hollandok és finnek miért vonakodtak annyira a legutóbbi egyezmény aláírásánál. A megállapodás érvénybe lépéséhez ráadásul előbb meg kell azt szavaztatni az egyre szkeptikusabb nemzeti parlamentekkel, melynek sikeres kimenetele egyáltalán nem garantált. Az FXPro szerint várhatóan csírájában hal el a sikerként beállított mentőcsomag.