Világgazdaság Online

A közlemény ismerteti: a vállalkozások úgy ítélik meg, hogy az idei év első hat hónapjában folytatódott a makrogazdasági környezet javulása, azonban a hazai vállalatok a jelenlegi gazdasági környezetet továbbra is inkább a vállalati működés akadályozójának, mintsem támogatójának tartják. A makrogazdasági és a piaci környezet megítélésében korábban meglévő különbség szinte teljesen elolvadt, ami jól jelzi, hogy a makrogazdasági keretfeltétel javulása önmagában nem teremt új és bővülő piaci lehetőségeket a vállalatok számára - mutat rá az MFB.

A másik hangsúlyos fordulat, hogy a finanszírozási helyzet relatív javulása következtében egyre inkább a (belföldi) kereslet válik a vállalati működés legsúlyosabb fékező erejévé. Vállalati oldalról ezzel összhangban felértékelődnek a termelés (szolgáltatás) költségoldali tényezői, így a következő egy évben a költségek alakulása, optimalizálása válhat a vállalati sikerek kulcsává.

    Az elmúlt egy év nyertesei azok a vállalatok voltak, amelyek magas, 50 százalék feletti exporthányaduknak köszönhetően képesek voltak gyorsan rákapcsolódni az éledező külföldi keresletre. A következő egy évben azonban a külső konjunktúra törékenységével ez a húzóhatás gyengül, illetve várhatóan folytatódik a dinamikus növekedéssel rendelkező piacok (elsősorban Kína, szovjet utódállamok, Balkán) felértékelődése az ezeken a piacokon jelenlévő vállalatok számára. Emellett várható a külföldi konjunktúra (csökkenő) pozitív hatásainak "leszivárgása" a kisebb, kevésbé nyitott (0-50 százalékos exportarányú) vállalatok szintjére.

    A szektorok közül az elmúlt egy évben az ipari vállalatok tudtak piaci pozícióikon leginkább javítani belföldön és külföldön egyaránt; az ágazat "kettészakadását" jelzi ugyanakkor, hogy a lemaradó, romló eredményű vállalatok is ebből a szegmensből kerülnek ki legnagyobb arányban. A siker kulcsa ebben az esetben is az exportorientáció (közúti járműgyártás, fémfeldolgozás), míg a hazai beruházási hullámtól és fogyasztástól függő ágazatok (elsősorban építőipar) leszakadása folytatódik.

A hosszú távú gazdasági növekedés két alapfeltétele - a foglalkoztatás és beruházás bővülése - közül az utóbbit továbbra is egyszerre fékezik piaci és finanszírozási tényezők, amelyekben az elmúlt hat hónapban csak mérsékelt javulás volt tapasztalható - állapítja meg az elemzés. Továbbra is jellemzője ugyanakkor a magyar gazdaságnak, hogy az egyes fékezőerők más-más vállalati csoportra hatnak, vagyis makroszinten mind a piaci, mind a finanszírozási korlátok oldódása a beruházások bővülését eredményezné, azonban a legkisebb méretű (mikro- és kis-) vállalatok esetében mindkét területen egyidejű javulás szükséges a beruházási aktivitás ösztönzéséhez.

    Miközben a vállalati fejlesztéseknek továbbra is a csökkenő kereslet miatt (is) erőteljes verseny, nem pedig a piaci élénkülés ad impulzust, megfigyelhető néhány kedvező folyamat is az elmúlt fél évben: például kapacitási oldalról túl vannak a vállalatok a válság mélypontján, a külföldi tulajdonú vállalatok profilváltása, illetve -szélesítése pedig egyre intenzívebb. Ezek a trendek azonban egyrészt törékenyek, másrészt csupán szűk vállalati kört érintenek az elemzés szerint.

    A külső források iránti keresletben a felmérés eredményei alapján a következő 12 hónapban nem várható jelentős "boom". Miközben a vállalatok elmúlt egy évben végrehajtott pénzügyi konszolidációja csökkenti a forgóeszköz-hitelek iránti keresletet, valamelyest nőhet a fejlesztési források iránti igény. A hitelfelvételi kondíciókban lassú javulás tapasztalható, a tervezett forrásbevonási csatornákban erőteljes eltolódás tapasztalható a piaci források irányából az állami és EU-s pénzek felé.

    A felmérés eredményei alapján a következő egy évben sem várható pozitív fordulat a hazai foglalkoztatás terén, bár minden bizonnyal csökkenni fog a jelenlegi rekordszint közeli munkanélküliségi ráta. A következő 12 hónapban a külföldi tulajdonban lévő, elsősorban exportra termelő nagyvállalatok körében várható létszámbővítés, ugyanakkor ebben a vállalati körben csökkent legnagyobb arányban a foglalkoztatottak száma az elmúlt egy évben, így tulajdonképpen ez nem jelenti a válság előtti szinthez képest új munkahelyek teremtését. A tartósabb munkahelyeket teremtő hazai kkv-szektor foglalkoztatási terveit alapvetően a belföldi keresleti viszonyok határozzák meg a következő 12 hónapban, így a foglalkoztatás jelentős bővülésére még várni kell.

    Az MFB az idén nyáron harmadik alkalommal készítette el félévente ismétlődő vállalati felmérését, az eredmények kiértékelése 519 vállalkozás 68 kérdésre adott válaszai alapján történt. A felmérés célja, hogy átfogó képet adjon a magyarországi vállalatokat érintő legfontosabb jelenlegi makrogazdasági és piaci trendekről, valamint a cégek forrásszerzési és beruházási igényeiről, a vállalatok e téren szerzett tapasztalatairól, jövőre vonatkozó terveiről és a forrásbevonás korlátairól.