MNB: a közmunka és a külföldön dolgozó magyarok miatt jobb a foglalkoztatás
Az aktivitás ráta az első negyedévi megtorpanást követően 2013 második negyedévében 57,4 százalékra emelkedett. Az aktivitás elmúlt negyedévekre jellemző volatilis alakulását a közmunkaprogramok időzítése magyarázhatja, amely az első negyedévben nagyon alacsony volt, a második negyedévben azonban eddigi maximumára emelkedett – írják az MNB közgazdászai.
A nemzetgazdaságban foglalkoztatottak létszáma 2013 második negyedévében 1,4 százalékkal, júliusban 1,7 százalékkal volt több, mint az előző év azonos időszakában.
A foglalkoztatottak létszáma a válság előtti szint fölé emelkedett. A nemzetgazdasági foglalkoztatottságot hosszabb ideje elsősorban a közfoglalkoztatás és a bővülő külföldi munkavállalás emeli. Eközben a konjunktúra alakulásával szorosabb kapcsolatot mutatóintézményi statisztika szerinti versenyszféra foglalkoztatás továbbra is a válság előtti szint alatt van. Ugyanakkor a második negyedévben a versenyszféra munkakereslete is enyhén emelkedett – fogalmaznak az elemzők.
Az adatokból kitűnik, hogy 2008 óta 65 ezren mentek külföldre dolgozni – akiknek Magyarországon maradt a családjuk –, és ezt a számot levonva viszont más az látszik, hogy összességében továbbra is csökkenést mutat a foglalkoztatottak száma.
A válság kirobbanása óta 117 ezerrel több közfoglalkoztatott volt idén áprilisig, miközben a versenyszférában 124 ezerrel dolgoznak kevesebben. Igaz, 2010-ben 180 ezres mínuszt is láthattunk a 2008-as bázishoz képest.
Az MNB szerint a vállalatok munkakereslete nem csak a foglalkoztatottak számán, hanem a ledolgozott munkaórákon keresztül is alkalmazkodik a konjunktúra változásaihoz. Ennek formája lehet a túlórák eltörlése, részmunkaidős foglalkoztatás, vagy egyes üzemekben a négynapos munkahét bevezetése. A vállalatok számára ez kedvezőbb lehet, mint a munkavállalók elbocsátása, a későbbi fellendülés esetén ugyanis így nem jelentkezik a felvétel, illetve a betanítás költsége.
A foglalkoztatás rugalmasabb módjai felé történő elmozdulást a Munka Törvénykönyvének módosításai is támogatják. Az átlagosan ledolgozott munkaórák 2012 eleje óta érdemben mérséklődtek. A legalább 60 órában foglalkoztatottak munkaóráinak számában hosszabb ideje csökkenő tendencia figyelhető meg. Ez részben annak köszönhető, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya huzamosabb ideje emelkedik.
A második negyedévben mind a nyilvántartott, mind a munkaerő-felmérés szerinti munkanélküliség mérséklődött. A nyilvántartott álláskeresők számában nagyobb csökkenést figyelhettünk meg. E folyamatok mögött több tényező állhat. Egyrészt a versenyszféra enyhén magasabb munkakereslete csökkentette a munkanélküliséget. Ezt támasztja alá a nem támogatott új álláshelyek számának enyhe növekedése is. Másrészt az év második negyedévében a közmunkaprogramokban foglalkoztatottak száma a korábbi szinteket meghaladóan alakult, ami a munkanélkülieken belül a tartósan munkanélküliek számának mérséklődését is magyarázhatja – írják az MNB elemzői.
