Nagy a kínai cégek étvágya
Kínai beruházók tavaly a 2007-esnél kétszer magasabb összegért, körülbelül 50 milliárd dollárért vásároltak fel világszerte vállalati részvényeket, és az idén a CIC nevű állami vagyonalap egymaga elkölthet ennyi pénzt. Az alap 300 milliárd dollár felett rendelkezik, ez nagyjából egyhetede Kína devizatartalékainak. Ennek zömét hagyományosan amerikai állampapírokba fekteti Peking, de az utóbbi években – részben az amerikai makrogazdasági stabilitással kapcsolatos kételyek, részben a stratégiai befolyást jelentő vállalatfelvásárlások vonzereje miatt – teljes gőzzel folyik a tőke részvényekbe való átcsoportosítása. Ahogy a Forbes magazin fogalmaz: Peking ég a vágytól, hogy találjon valamit (illetve bármit), amibe gyümölcsözően befektetheti a pénzét. Az állami cégek terjeszkedésén túl a kormányzat a Go Global nemzeti stratégia keretében a magánvállalkozásokat is bátorítja, hogy minél több üzleti kapcsolatot létesítsenek külföldön.
A kínai beruházások célpontjai között korábban leginkább afrikai, latin-amerikai és más nyersanyag-érdekeltségek szerepeltek. Ilyenekre továbbra is van példa: az egyik legnagyobb kínai olajtársaság, a CNOOC például nemrég a nyugati versenytársak (Royal Dutch Shell, ExxonMobil, Total) ajánlatait többszörösen meghaladó összeget kínált a kőolaj-kitermelési licencek újraosztásán dolgozó nigériai kormánynak. Az efféle tenderek során Peking ügyesen kiaknázza a nyugati államok korábbi kudarcait. A fejlett országok készpénzzel vagy fejlesztési hitelekkel fizettek a koncessziókért, ez rendre elfolyt a korrupció csatornáin. A kínaiak viszont rendszerint komplex létesítmények – utak, vasutak, repterek, kikötők, kórházak, oktatási intézmények – kulcsrakész kivitelezésére tesznek ajánlatot. Hasonló akciókkal térségünkben is tarolnak a kínaiak. Szerbia részére nemrég egymilliárd dollárt bocsátott rendelkezésre a pekingi kormány, annak kikötésével, hogy a pénzből a China Overseas Engineering Co. kap kivitelezési megbízásokat. Szerbiában a két államfő megállapodása alapján Duna-hidakat, utakat, kikötői létesítményeket építenek, különleges gazdasági övezeteket hoznak létre, és hadiipari projekteket hajtanak végre. Ukrajnának is kínál hasonló célokra hitelt a kínai kormányzat.
Amióta azonban igazán beindult a kínai tőkekivitel, már amerikai és európai autógyártók, bankok, ingatlanok, termőföldek is egyre nagyobb számban szerepelnek a célpontok között. A kínai beruházók a nyugati piacokra való gyors betörést és a know-how átvételét várják az ottani neves cégek, márkák megvásárlásától.
E téren a Lenovo volt az úttörő, amikor 2005-ben megvásárolta az IBM PC-gyártó részlegét, és ezzel a kínai piac mellett egy csapásra világszinten is nagypályás játékossá avanzsált. Hasonló receptet követve a magántulajdonban lévő kínai Geely nemrég ajánlatot tett a Volvo megvásárlására, és csak találgatni lehet, vajon a patinás autógyár menedzsmentjének ellenkezése meg tudja-e akadályozni az ügyletet.
Magyarországon különleges módját választotta a piacra lépésnek a Yantai Wanhua vegyipari cég. Miután a BorsodChem Zrt.-nek (BC) nettó egymilliárd euró hitel átstrukturálásáról kell megállapodnia több mint félszáz hitelezőjével, a kínai cég töredék áron felvásárolta a hitelállomány egy részét – források szerint 200-260 millió értékben (az ügylet aktuális fejleményeit lásd lapunk 7. oldalán).
Az Asia Center eközben mindent megtesz azért, hogy minél több kínai vállalatot csábítson hazánkba. Így májusban a Kína egyik legdinamikusabban fejlődő tartományából, Csöcsiangból érkezett 12 vállalat képviselőinek szerveztek négynapos üzletember-találkozót, november 24-én pedig másodszorra rendezik meg a Kínai Márkák Üzleti Fórumát, amire ötven cég küldöttségét várja az Asia Center.
A kínaiak kiemelt befektetési célpontnak tartják Magyarországot. Ezt bizonyítja, hogy a világon elsőként Budapesten nyit irodát a kínai befektetési ügynökség (CIPA). Mindezt akkor döntötték el Pekingben, amikor már javában dúlt a válság – ez év késő tavaszán írták ugyanis alá az erről szóló szándéknyilatkozatot.
A CIPA-iroda feladata, hogy kínai befektetéseket vonzzon hazánkba. Eddig 600-800 millió amerikai dollárra rúg az FDI, és elsősorban az informatika, az elektronika, a telekommunikáció és a kutatás-fejlesztés területén jelentek meg, de jelen van a kínai jegybank, a Bank of China is. Jelenleg mintegy ötezer kínai cég működik Magyarországon, ebből tucatnyi jelentős, nemzetközi vállalat.
A kínai befektetésekért erős a verseny Közép- és Kelet-Európában. Előnyt jelent hazánk számára a központi földrajzi elhelyezkedés, a közvetlen Budapest–Peking repülőjárat, a képzett munkaerő, valamint az, hogy a térségen belül hazánkban él a legnagyobb kínai közösség. DK–NVZs–TG
Ellenállnak
Emlékezetes, hogy az amerikai szenátus egyes tagjainak nyomására 2005-ben meghiúsult a CNOOC-nak a Los Angeles-i Unocal olajipari cég megszerzésére vonatkozó terve.Ausztrália nemrég irányelvet adott ki arra vonatkozóan, hogy a természeti erőforrásokat kiaknázó társaságokban egyetlen külföldi tulajdonos se szerezhessen 15 százaléknál nagyobb részesedést, és Nyugat-Európában is vannak hasonló törekvések.
Ausztrália nemrég irányelvet adott ki arra vonatkozóan, hogy a természeti erőforrásokat kiaknázó társaságokban egyetlen külföldi tulajdonos se szerezhessen 15 százaléknál nagyobb részesedést, és Nyugat-Európában is vannak hasonló törekvések. Friss nagyberuházások (válogatás) - a CIC állami vagyonalap közel egymilliárd dollárért 11 százalékos részesedést szerzett a KazMunaiGas Exploration Production nevű kazah kőolaj- és földgáztársaságban
- ugyancsak a CIC 850 millió dollárt fizetett a Noble Group hongkongi nyersanyag-kereskedő cég 14,9 százalékáért
- a kínai fejlesztési bank 10 milliárd dollárt bocsátott a Petrobras brazil olajipari cég rendelkezésére mélytengeri fúrások céljára
- a China Overseas Engineering Co. egymilliárd dollár értékben hajt végre kínai állami kölcsönből finanszírozott infrastruktúra-fejlesztéseket Szerbiában-->
