Mozilla Firefox alatt kezdőlapnak

×

Mozilla Firefox böngésző alatt, úgy tudja a VG.hu-t kezdőlapnak állítani, hogy az egér bal gombját nyomva tartva a címsor mellett levő VG ikont ráhúzza a kis házikó ikonnal jelölt kezdőlap gombra.

Belépés

×



Elfelejtett jelszó »

2017. 3. 17. 05:00|Utolsó módosítás: 2017. 3. 17. 07:20|Hornyák József | Gazdaság » Makrogazdaság

Nem Paks II. fogja berobbantani a magyar gazdaságot

Az évtized végén lesz a legnagyobb hatása a GDP-re a paksi bővítésnek. Ha nem szállnak el a költségek, akkor az államháztartásnak sem okozhat gondot

Mik ezek?

×

A sorban látható gombokkal a webes közösségi hálózatokon - Facebook - fejezheted ki egy kattintással tetszésedet vagy
oszthatod meg a cikkel kapcsolatos véleményedet ismerőseiddel.

"Tetszik" / "Like" gomb. Ezzel a gombbal a Facebookon fejezheted ki tetszésedet a cikkel kapcsolatban - üzenőfaladon
egyszerűen csak annyi jelenik meg, hogy kedveled ezt a cikket. Ha most éppen be vagy jelentkezve a Facebookra, akkor azt is
látod, hogy ismerőseid közül valakinek tetszett-e már ez az írás. Ha nem vagy bejelentkezve, a gomb megnyomása után ezt
egyszerűen megteheted. (Ez a gomb tényleg csak egy szimpla tetszésnyilvánítás - ha a cikkel kapcsolatban egyből véleményt is
megosztanál, akkor használd a cikk alatti szürke hátterű sorban található "Facebook" feliratot.)

A felugró ablakban beírhatod véleményedet is, és ha épp nem vagy bejelentkezve, egyben azt is megteheted.

Kissé megemelheti a GDP-növekedést, szűkítheti a költségvetési mozgásteret és növelni fogja az államadósságot a paksi atomerőmű bővítése – vélik a lapunk által megkérdezett közgazdászok. Attól nem kell tartani, hogy akár a következő egy-két évben jelentős terhet jelentene Paks II., de nem kizárt, hogy az évtized végére komoly erőforrásokat kell fordítani a fejlesztésre.

A Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly decemberben frissített makrogazdasági prognózisában az áll, hogy az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 300–350 milliárd forint között ingadoznak 2016 és 2018 között, aztán 2019-ben 580 milliárd, 2020-ban pedig 1130 milliárd forintra növekednek. Ebben a sorban van benne a paksi bővítés költsége is, amiből látszik, hogy a beruházás lefutása nem egyenletes. Az idei évre 100 milliárd forintot terveztek a költségvetésben a bővítésre, de Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a napokban arról beszélt, hogy duplájára emelhetik a keretet.

Kép: Móricz-Sabján Simon

"A tervek tartásával Magyarország képes megvalósítani a beruházást, baj akkor van, ha a költségek elszállnak” – mondta a Világgazdaságnak Gárgyán Eszter, a Citi vezető közgazdásza. A beruházás végéig, 2026-ig 15 milliárd euró értékben jár le devizakötvénye az országnak, ha ezt képesek leszünk forintforrásból megújítani, akkor még csökken is a devizaadósság aránya, miután Paks 12 milliárd euróba kerül.

Ez az összeg persze növelni fogja a nominális államadósságot, ám a kormány a tervek szerint alacsonyan, 2 százalék körül tarthatja a költségvetési hiányt. Gárgyán szerint ez azt jelenti, hogy más kiadásokon spórolhatnak, szorosabban kell tartani a többi költségvetési kiadást, hogy a paksi bővítés ne dobja meg a deficitet, amiben az adott évek GDP-növekedése is segíthet.

A Rotschild-tanulmány szerint a beruházás 2020–2021-ben jelenti a legnagyobb terhet, több mint 2-2 milliárd eurót. Előtte és utána is mérsékeltebbek a kiadások. Ha a tízéves periódusban egyenletesen 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolunk – ugyanekkora deflátorral –, akkor 57 ezermilliárd forint fölé megy a nominális GDP. Ez alapján – ha a beruházást nem ellentételezik kiadáscsökkentéssel – 71 százalék körül ragadhat be a GDP-arányos államadósság 2018–2020-ig, utána pedig lassan csökken, 2025-re 68 százalékra – számolta ki lapunknak Németh Dávid , a K&H Bank vezető közgazdásza.

A Citi szakértője szerint a problémát az okozhatja, hogy az államnak 2020 körül – vagyis éppen akkor, amikor várhatóan már nem érkezik annyi EU-forrás az országba, mint addig – kell majd jelentős forrásokat csoportosítania erre a beruházásra. Akkor már az államnak is több beruházást kellene végrehajtania olyan területeken, amelyeket EU-pénzből finanszíroztak, miközben Paksra is több forrás kell.

Gárgány azt mondja, hogy ha az ígéreteknek megfelelően 40 százalékos lesz a beruházás hazai beszállítói aránya, akkor az optimista forgatókönyv szerint, a beruházás ideje alatti években összesen 4 százalékponttal is feljebb emelheti a GDP-szintet a paksi bővítés. Ugyanakkor ennek is lesz importaránya, így sokkal inkább 2-3 százalékos GDP-többlet valószínű a szakértő szerint. Németh Dávid is úgy látja, hogy évente átlagosan maximum 0,4 százalékos GDP-növekedést hozhat a bővítés, lesz, amikor 0,5-0,6-et is hozzátesz, néhány évben azonban – amikor alacsonyabb a beruházási dinamika – csak 0,1-0,2-et. Kulcskérdés lesz, hogy mennyire kell feszesen tartani a költségvetést, mert ha más sorokon le kell faragni, hogy ne szálljon el a büdzsé, akkor ez kiiktathatja a beruházás kedvező növekedési hatását.

Elszállnak-e a költségek?

Az atomerőművek építési idejének elhúzódása és költségeik elszabadulása általános nemzetközi tapasztalat. Erre példa a máig be nem fejezett finnországi Olkiluoto erőmű, továbbá a franciaországi Flamanville, a szlovákiai Mohi 3. és 4. blokkja vagy a bulgáriai Belene. Paks II. esetében megnyugtató lehet, hogy a határidő tartására szigorú kötbér kényszeríti a fővállalkozó Roszatomot, amely a beruházásra fix összegre szerződött. Ez kisebb a felső határként megjelölt 12 milliárd eurónál, vagyis ha túlköltekezik, a saját zsebe bánja.


(B. H. L.)


A Világgazdaság fórumot szervez arról, hogy a 101 legbefolyásosabb üzleti döntéshozó hogyan látja most a gazdaságot. Az előadók között ott lesz Csepreghy Nándor (Miniszterelnökség), Vida József (Takarékbank), Urbán Zoltán (Eximbank). Részletek a rendezvenyek.vg.hu oldalon.

A cikk küldése e-mailben

×
Cikk címe:
Nem Paks II. fogja berobbantani a magyar gazdaságot
Biztonsági kód
A fenti képen látható ellenőrzőkód:

Mehet

A *-al jelzett mezők kitöltése kötelező!

Ajánlott cikkek

Rovat további hírei
  • Képgalériák
  • Videogalériák
  • Így tért vissza tél Magyarországra - az MTI fotói

  • A 32. Telekom Vivicittá városvédő futás félmaraton verseny. Kép: MTI

  • Légy innovatív! Élj a lehetőséggel! - címmel rendezett konferenciát a Világgazdaság - Fotók: Móricz-Sabján Simon

  • Forgalomba áll az első felújított szerelvény

  • Kárpát-medencei gazdasági fórum Hajdúszoboszlón

  • 25 éve gyárt Magyarországon az Opel

Előző
Következő
  • Túlteljesített a Magyar Telekom

    Túlteljesített a Magyar Telekom

  • Ezért van romokban Spanyolország gazdasága

    Ezért van romokban Spanyolország gazdasága

  • Így állnak a legnagyobb gazdaságok

    Így állnak a legnagyobb gazdaságok

  • Magyar a világ két legjobb bárja

    Magyar a világ két legjobb bárja

  • Bóvliba vágtak minket - vox pop

    Bóvliba vágtak minket - vox pop

Előző
Következő
Világgazdaság Piactér