Nem segített az olimpia

Míg az építőipar komoly megrendeléseket kapott az olimpia megrendezése előtt, addig a játékok 17 napja nem hozott jelentősebb hasznot a brit gazdaság számára – így összegezhetők az első szakértői vélemények a vasárnap zárult londoni olimpia hatásairól.

A játékok 10 milliárd fontnyi nettó közvetlen költségéből valamennyit visszahoztak a jegyárbevételek – amelynek összegét előzetesen mintegy félmilliárd fontra becsülték – azonban ezt az összeget várhatóan felülmúlja az a veszteség, amit azon turisták elmaradása okozott, akik éppen az olimpia miatt nem jöttek Londonba az idén nyáron elkerülendő a zsúfoltságot – derül ki a Centre for Economics and Business Research (CEBR) londoni pénzügyi elemzőcég értékeléséből.

A turisztikai cégek érdekvédelmi szervezetének, a UKinbound felmérése szerint az előző év azonos időszakához képest kisebb forgalmat bonyolítottak le az olimpia időszaka alatt a szállodák, utazási irodák Londonban és országszerte is. A londoni hotelekben például 80 százalék körül volt az átlagos foglaltság, ami nem múlja felül az év ezen időszakában szokásos szintet.

A CEBR elemzői szerint ha a turizmuséhoz hozzáadjuk a termelésben mért veszteséget – amelyet az eredményezett, hogy sokan a játékok idejére időzítették szabadságukat vagy azért, hogy követni tudják az olimpiát, vagy azért, hogy az olimpia okozta felfordulás elől elutazzanak – akkor a brit GDP-ben összességében egymilliárd fontos veszteség keletkezett, ami kiegészülve a 10 milliárd fontos közvetlen rendezési költségekkel 11 milliárd fontos kiadási tételt jelent az ország gazdasága számára.

Az olimpia első napjait jellemző gyászos kiskereskedelmi adatok azonban a játékok második hetére jelentősen módosultak. Az első napokban ugyanis túlságosan hatásosnak sikerültek a londoni közlekedési társaság dugókra vonatkozó előzetes figyelmeztetései, így a szinte szellemvárossá váló belváros üzleteiben jelentősen visszaesett a forgalom.

A beharangozott, de végül elmaradt dugóktól tartva nemcsak a helyi vásárlók, illetve a játékokra érkező turisták, hanem azok a Közel-Keletről érkező bevásárlóturisták is elmaradtak, akik a nyári időszak alatt a legjelentősebb vásárlóinak számítanak a londoni üzletekben. A kiskereskedők, valamint a vendéglátóhelyek emellett arra is panaszkodtak, hogy a kimondottan az olimpiára érkező sportturisták átlagban kevesebbet költöttek, mint a megszokott nyári turisták.

A helyzet súlyosságát jelezte, hogy végül David Cameron brit kormányfőnek is meg kellet szólalnia az ügyben, sürgetve a londoniakat, hogy térjenek vissza a belvárosba. A miniszterelnök felhívása után már növekvő forgalmi adatokról számoltak be az üzletek, amihez hozzájárult az is, hogy a brit sportolók a vártnál jobban szerepeltek a versenyeken, és sorra szállították az aranyérmeket. Azok után például, hogy a Brownlee-fivérek az arany- és a bronzérmet is megszerezték triatlonban, a vásárlók elözönlötték a sportruházati üzleteket, és sorra vették a kerékpárokat, illetve a futáshoz és úszáshoz szükséges felszereléseket.

De például 35 százalékkal nőtt éves szinten a tisztítószerek forgalma is, miután sokan otthonukban közös olimpianéző partikat szerveztek. Utóbbiak megrendezése miatt ugrott meg a nagyképernyős tévék, illetve a kerti bútorok eladása is.

A London belvárosában 600 üzletet képviselő The New West End Co. szóvivője a Guardiannek elmondta: Londonban is megismétlődött a korábbi olimpiákra jellemző trend, hogy a játékok második hetére ugrott meg a forgalom az üzletekben. Augusztus 4-én például országos szinten 5,4, míg Londonban 8,3 százalékkal nőtt az előző év azonos szintjéhez képest az eladások értéke, míg az első napokban Londonban nem volt ritka az 5-10 százalékos visszaesés sem.

-->