NGM: Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében
A magyar államadósság fenntarthatóságába vetett bizalom jele, hogy mind a külföldiek, mind a hazai háztartási szektor által tartott állampapírok mennyisége rekordokat döntöget, írja az NGM. A kormányzati törekvésekkel összhangban a várakozások szerint a költségvetés hiánya alacsony maradhat idén is és az elkövetkező években is, így a hazai adósságmutató további csökkenése várható, így Magyarország fenntartható pályára kerül – írják az elemzésben.
1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban
Magyarország 2012 második negyedévének végén a 77 milliárd eurós államadósságával (GDP 77,7 százaléka) az Európai Unió középmezőnyében tartózkodik, elmarad a teljes Uniót számba vevő 84,9 százalékos és az eurózóna 90 százalékos értékétől, azonban a Visegrádi országok között az első helyen áll. A legeladósodottabb országok az Unióban: Görögország (144,3 százalék), Olaszország (126,1 százalék), Portugália (117,5 százalék), a legkevésbé eladósodottak: Észtország (7,3 százalék), Bulgária (16,5 százalék) és Luxemburg (20,9 százalék).
Az államadósság csökkenésében Magyarország az élen jár, az EU legtöbb országától eltérően Magyarországon csökkent az adósság 2010 első negyedévéhez (-4,2 százalékpont), valamint az előző év azonos negyedévéhez (-0,2 százalékpont) és a legutóbbi negyedévhez képest is (-1,3 százalékpont). Eközben régiós versenytársainknál is, és az egész Uniót tekintve is nőtt az adósság, az említett időszakokhoz viszonyítva átlagosan rendre 8,2, 3,7, valamint 1,5 százalékponttal.
2. A magyar államadósság alakulása és a fő befolyásoló tényezők
A magyar államadósság az Eurostat adatai alapján 2012 második negyedévének végén 77 035,4 millió eurót, azaz 22 168,5 milliárd forintot tett ki, ami GDP-arányosan 77,7 százaléknak felel meg. A magyar államadósság jelentős hányada, nagyjából 42 százaléka devizában denominált, így az árfolyamváltozás nagymértékben hat az adósság nagyságára, az átértékelődési hatás erős.
Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága mellett számon tartják a nettó adósságot is. A nettó államadósság annyiban tér el a bruttó állománytól, hogy tartalmazza az államháztartás konszolidált pénzügyi eszközeit is, nemcsak a kötelezettségeket. Magában foglalja többek között az MNB-nél elhelyezett betéteket, a nyújtott kölcsönöket, hiteleket, a tulajdonosi részesedéseket, illetve egyéb követeléseket is. A kötelezettségek így szembeállításra kerülnek az államháztartás pénzügyi eszközeivel, és a két állomány közötti különbség számításával alakul ki a nettó államadósság - írja az NGM.
Az államháztartás nettó tartozása 2011 első negyedévében elsősorban a magánnyugdíj-pénztári kilépések következtében elszámolt tőketranszfer miatt csökkent (a GDP 61 százalékáról 53,1 százalékára), ez a bruttó adósságot csak egy negyedévvel később érintette, csak ekkor kezdték meg a magánnyugdíj-pénztárak átutalni az államháztartás számára a kilépők vagyonát. A nettó adósság 2012 második negyedévének végén a GDP 55,3 százalékát tette ki.
A kormányzati törekvésekkel összhangban a várakozások szerint a költségvetés hiánya alacsony maradhat idén is és az elkövetkező években is. Az IMF 2012. októberi előrejelzése (IMF Fiscal Monitor) szerint idénre GDP-arányosan 2,9 százalékos hiány várható, a kamatkiadásokat nem tartalmazó elsődleges egyenlegünk idén 0,8 százalékos.
3. Az államadósság szerkezete
Magyarországon az államadósság sikeres csökkentése mellett továbbra is jelentősnek mondható a külföldi devizában történő eladósodottság. A Visegrádi országok közül hazánkban a legnagyobb a devizaadósság aránya. A teljes adósságon belül eléri a 42 százalékot, míg Lengyelországban 32 százalék, Csehországban 16 százalék, Szlovákiában elhanyagolható (mivel ott az euró a fizetőeszköz, így nem volt szükség más devizában történő hitelfelvételre). A devizában denominált adósság magas aránya miatt továbbra is jelentős Magyarország külső sérülékenysége.
Devizaadósságunk több mint fele részben euróban denominált, továbbá amerikai dollárból, SDR-ből (Special Drawing Rights – speciális lehívási jogok), angol fontból, japán jenből és svájci frankból tevődik össze (az euón kívüliek árfolyamkockázatát az euróval szemben fedezi az AKK).
A forint állampapírok legnagyobb részben (2012 augusztusában 39 százalékban) a külföldiek tulajdonában voltak, második helyen álltak a bankok és szakosított hitelintézetek (29 százalék), körülbelül 15 százalékban részesedtek a biztosítók és nyugdíjpénztárak, a többi tulajdonosi szektor részesedése nem érte el a 10 százalékot.
A magyar államadósság külföldi kitettségét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy 2010 óta folyamatosan növekszik a külföldiek által tartott magyar állampapírok állománya, 2012-ben is jelentősen, 28 százalékban emelkedett a volumen. A külföldiek által tartott papírok átlagos hátralévő futamidejét vizsgálva elmondhatjuk, hogy 2012-ben átlagosan 4 évre csökkent a mutató a 2011-es átlagos 5 évről, összhangban az állomány nagymértékű növekedésével.
4. A háztartások tulajdonában lévő állampapír állomány felfutása
Az elmúlt két évben fokozatosan emelkedett a háztartások kezében lévő teljes állampapír állomány, 2012 elejétől pedig gyorsuló ütemű bővülés volt tapasztalható. Az értékesítési helyek és a vásárolható lakossági állampapír típusok kiszélesítésével és vonzóbbá tételével a háztartások által tartott teljes állampapír állomány a 2012 januárjában meglévő 745,7 milliárd forintról - 278 milliárd forintos (37 százalék) növekedést követően - az augusztus végi adatok szerint rekord magas, 1 023 milliárd forintra emelkedett.
Ezzel párhuzamosan a központi kormányzat által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon belül is emelkedett a háztartások állománya (az év eleji 5 százalékról 6,1 százalékra), amely pozitív folyamat mind a háztartások, mind a nemzetgazdaság számára - írja az NGM. A lakosság relatíve alacsony kockázatú és kedvező hozammal rendelkező befektetéshez jut, az állami finanszírozás biztonsága pedig emelkedik a háztartások állampapír vásárlásai révén, mivel kevésbé lesz kiszolgáltatott a külföldi forrásoknak.
