Világgazdaság Online

Az előző három hónapban a nagyvállalatok valamivel több mint egyötöde növelte teljesítményét, csökkenésről a cégek 35 százaléka adott számot. A termelési előrejelzések növekvő optimizmust közvetítenek a múlt év második feléhez képest: a vállalatok 30 százaléka termelése fokozását, 48 százaléka szinten maradását vélelmezte a május végéig terjedő időszakra. A teljesítmény visszaesésével kalkulálók aránya 22 százalék volt, ez bő féléves visszatekintésben a legkisebb arány.
A fizetőképes kereslet szűkülése miatt a belföldi értékesítési lehetőségek javulásával a cégek mindössze 27 százaléka számol. Exportrelációban ennél optimistább a kép, növekvő igényeket vár a top 100 vállalati kör 39 százaléka. Az alkalmazottak létszámát a cégek több mint a fele megfelelőnek, egyharmaduk részben leépítendőnek minősítette, az arányok szerint a foglalkoztatás javításához nem tudnak hozzájárulni.
A hazai nagyvállalatok fejlesztési hajlandóságát jelző mérőszám szélsőségesen ingadozik, ez nagyfokú elbizonytalanodásra utal az Ecostat szerint. A decemberi, ir-reálisnak tekinthető 51 és a januári mérsékeltebb, 43 százalék után februárban 40 százalékra csökkent a fejlesztést tervező vállalkozások aránya. A cégek beruházási szándékát tükröző mutatók tendenciája háromnegyed éve enyhén emelkedő. A hazai nagyvállalatok fejlesztési lehetőségeit is meghatározó likviditási helyzet bő kétharmaduknál stabil minősítést kapott, fél éven belül gyengülő pénzügyi feltételektől ez idő szerint minden ötödik cég tart.
A kis- és középvállalatok februári konjunktúra-előrejelzése szerint az elmúlt negyedévben 17 százalékuk teljesítménye növekedett, 47 százalékuké csökkent. A cégek termelési prognózisában januárhoz képest pozitív elmozdulás, bizalomerősödés következett be. Eszerint a következő negyedévben növekvő teljesítmény a kkv-k 38 százalékánál, stabil termelési volumen 42 százalékuknál várható. A hazai cégek fejlődésük legfőbb akadályát továbbra is a gyenge belföldi vásárlóerőben és a gazdasági bizonytalanságban jelölték meg. Az üzleti környezet elemei között a legerősebb kritikát a hitelezés jelenlegi gyakorlata és a körbetartozások terjedése kapta. A kkv-k 60 százaléka megfelelőnek, 23 százalékuk leépíthetőnek, 17 százalék kismértékben bővíthetőnek minősítette a foglalkoztatotti létszámot.
A nemzetgazdaság teljesítménye szempontjából kiemelt ágazatok között a legnagyobb derűlátás a mezőgazdaságban volt tapasztalható. Második helyen szerepel a feldolgozóipar, az itt működő cégek javuló optimizmusában az export év végi bővülése és az ipari kibocsátás decemberi növekedése játszott szerepet.
A legtöbb alkalommal a sereghajtó szerepét betöltő építőipar helyét júliusban és augusztusban átmenetileg a kereskedelem vette át, az átlagtól elmaradó üzleti várakozások leginkább ebben a két ágazatban jellemzők. Az építőipari gazdálkodó szervezetek meglehetősen ingatag üzleti várakozásaiban a szakma négy éve folyamatosan csökkenő, helyenként zuhanással felérő teljesítményváltozása érződik. A tavalyi kiskereskedelmi forgalmi adatok „katasztrofálisnak” minősített csökkenése alapján reálisnak tűnik az ágazat vállalkozásainak rövid távú üzleti borúlátása. A bolti eladások volumenének csökkenése három éve gyorsuló ütemben folytatódik. VG