Világgazdaság Online

A Bizottság álláspontja szerint hiába teljesítette hazánk névlegesen a kritériumot, a nyugdíjpénztári eszközök átvételének egyszeri hatását leszámítva még romlott is a költségvetés helyzete itthon. Az EB hozzátette, hogy az idei évben is bizonytalan a 3 százalék alatti hiány teljesülése.

„Számításaink szerint az EB még optimista is, hiszen az aktuális folyamatok szerint reálisabb lenne 3,5 százalékos hiánycéllal számolni” – vélekednek a bank elemzői. Hozzátettették: igaz, ezt a maradék pénztártagok bizonytalan volumenű visszavándorlása ismét mérsékelni fogja.

Mindenesetre az igazán problémás kérdés a 2013-as költségvetés lesz, amikor nem hogy pénztártag nem marad, akit vissza lehetne terelni, hanem a kormány saját vállalása szerint a krízis adókat is ki fogja vezetni, és a bankadót is megfelezi – mutat rá a Raiffeisen elemzése.

Török Zoltán elemzőcsoportja úgy vélekedett, hogy az Európai Bizottság döntésére az azonnali kedvezőtlen piaci reakció korai volt, miután még egy hosszú bürokratikus út előtt áll az ügy, és a nemzetközi felekkel való megegyezés is befolyásolhatja a kimenetelt.

A Nemzetközi Valutalappal és az Európai Unióval kapcsolatos várható hitel megállapodás kapcsán kifejtik: a két héttel ezelőtt pénteki fordulat óta a kormányzati kommunikáció sulykolja, hogy minél hamarabb megállapodást szeretnének. „Maga a miniszterelnök is sokszor nyilatkozik pozitív kicsengésű mondatokkal, ilyen időszakra az elmúlt közel két évben nem volt sok példa” – szögezik le.

„Az eredmény kézzel fogható, a piaci szereplőkbe sikerült bizalmat csepegtetni, a forint jelentős erősödésen van túl, és a kötvényhozamok is visszatértek az egyszámjegyű világba. Amit kommunikációval el lehetett érni, azt véleményünk szerint a kormánynak sikerült is. Ahhoz viszont, hogy ennél erőteljesebb piaci folyamatok beinduljanak, a kockázati prémium maradéka is kiárazódjon a magyar eszközökből, már valószínűleg tettek kellenek” – áll az elemzésben.

Úgy tűnik az IMF is ezen az állásponton van, legalábbis Christine Lagarde , vezérigazgató közleménye alapján komoly előfeltételei vannak annak, hogy egyáltalán asztalhoz üljenek. Hullámzó forintárfolyam mellett arra számítanak az elemzők, hogy a negyedév fordulóra sikerül megállapodásra jutni

Lépett az S&P

A Standard & Poor’s pénteki lépése az eurózónával szembeni bizalom hanyatlásának tekinthető. Az S&P kilenc valutaövezeti tagot sorolt lejjebb, többeket két fokozattal. Elveszítette elsőrendű adósbesorolását Franciaország, Olaszország a bóvli kategória szélére sodródott. A lépésnek súlyos következménye lehet az eurózóna finanszírozására nézve.

„A forint egyelőre jól viseli az európai leminősítéseket, csak kis mértékű negatív hatás látszik” – mutatott rá hétfő reggeli elemzésében Keszeg Ádám.

A Raiffeisen közgazdásza kiemelte, pozitív volt Cséfalvay Zoltán , a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának kijelentése, miszerint nem képzelhető el fiskális elcsúszás. „Ha úgy látják, nem sikerülne a 3 százalék alatti hiányterv, további intézkedéseket léptetnek életbe. Ez utóbbiakra a mi előrejelzéseink szerint szükség is lesz” – tette hozzá. Cséfalvy szerint emellett szignifikáns esélye van annak, hogy a magyar gazdaság recesszióba süllyed.