Reálbérek lejtmenetben
Mint ismert: Magyarországon a január–augusztusi időszakban a versenyszférában gyakorlatilag stagnáltak a reálbérek (0,3 százalékos növekedést regisztrált a KSH). A költségvetési szférában viszont meredeken zuhantak – éves szinten 7,9 százalékkal –, ez elsősorban a 13. havi fizetés eltörlésére vezethető vissza. Nemzetgazdasági átlagban így 2,1 százalékos volt a reálbércsökkenés. Hasonló adatokat mértek az ILO-összevetésben szereplő január–márciusi időszakban is.
„A reálbérek világszerte tapasztalható csökkenése komoly kérdéseket vet fel a gazdasági talpra állás valódi mértékét illetően” – közölte Manuela Tomei, az ILO igazgatója, a jelentést öszszeállító szakértői csapat vezetője. Szerinte ugyanis csökkenő reálbérek mellett a lakossági kereslet és a bizalom egyaránt nyomott marad. A tanulmány egyik fő megállapítása az, hogy a bérek terén érdemi fordulat az idén nem várható.
Pedig már tavaly sem volt szívderítő a helyzet. A reálbér-növekedés üteme az egy évvel korábbi 4,3 százalékról 1,8-re lassult a felmérésben tavalyi adatokkal szereplő 53 ország átlagában, a G20 körében pedig már a múlt évben is zsugorodást mértek e téren (–0,2 százalék).
Talán a kevésbé emelkedő átlagbérekkel is összefüggésben van, hogy az országok jelentős részében a minimálbéreket viszont igyekeznek az inflációnál nagyobb mértékben emelni. Az erről adatokat szolgáltató 86 ország felében érdemi minimálbér-növelés volt tavaly reálértékben is. (E téren Magyarország a másik csoportba tartozik, nálunk 2008-ban 6,1 százalék volt a fogyasztói árak emelkedése, a minimálbér viszont csak 3,5 százalékkal emelkedett ez év januártól a múlt évhez képest.) VG
