Világgazdaság Online

Az EU-átlag alatti, de lendületes – így jellemzi a magyar gazdaság állapotát az európai munkaadói szervezeteket tömörítő Business Europe most közzétett jelentése. Az Európai reformbarométer (European Reform Barometer) címet viselő anyag a 27 uniós tagország, valamint Norvégia és Svájc helyzetét tekinti át bő tucatnyi makrogazdasági és versenyképességi mutatószám 2009-es értéke alapján. Hazánk – Bulgária és Franciaország társaságában – az alsó középkategóriába került, leszakadva az átlag felettinek minősülő többi visegrádi országtól.
Csekély vigasz, hogy a vizsgált tényezők között mindössze egy van, amelyik alapján Magyarország jobb helyezést kapott 2008-ban, mint 2009. Egyes esetekben – így a vállalati beruházások, illetve az államháztartási hiány alapján – kifejezetten látványos a rangsorbeli előrelépés, és az évente ledolgozott munkaórák számát illetően például csak Görögország előzött meg bennünket. Sokat dolgozunk tehát, de ez sajnos nem elég a sikerhez: a termelékenység, a munkanélküliség vagy éppen a munkaerőköltségek változása alapján a sereghajtók között van Magyarország.
Az új EU-tagállamok közül egyértelmű elismeréssel ír a jelentés Lengyelországról, amely 2009-ben rendkívül jól teljesített, és a jelentésben vizsgált területek szinte mindegyikén jó helyezést ért el. A „régi EU-ban” Svédország, Ausztria, Németország és Hollandia helyzetét értékelik kiemelkedőnek az elemzők hozzátéve, hogy azért mindegyiküknek van egy vagy több Achilles-sarka (például az éves munkaórák alacsony száma vagy a magas adóterhelés). Franciaországnak mind a versenyképesség, mind az államháztartás terén sok teendője van, Nagy-Britanniában pedig egyenesen drámai mértékben romlottak ezek a mutatók.
A Business Europe – amelyben az MGYOSZ képviseli Magyarországot – nem meglepő módon az államháztartási konszolidációt tartja a legfontosabb és legsürgetőbb reformiránynak Európa-szerte. Ez azonban nem azonos lépéseket jelent az egyes államokban. Hazánkban például a túlzottan sok szintből álló önkormányzati szféra áramvonalasítását (a helyi önkormányzatok számának csökkentését és a régiók befolyásának erősítését) emeli ki a jelentés, Lengyelországban viszont a hárompillérű nyugdíjrendszerre való áttérés és az euróövezeti csatlakozás realisztikus menetrendjének felvázolása tűnik kívánatosnak a munkaadók szerint. A második fő cél a pénzügyi szféra erősítése és a finanszírozási helyzet javítása. Ennek érdekében Magyarországon magatartási kódexet kellene bevezetni a bankok vállalati hitelezési gyakorlatára nézve – szorgalmazza a Business Europe. TG