Századvég: Csak a közmunka miatt nőhet a foglalkoztatás

A magyar gazdaság szempontjából kulcsszerepet játszó külső kereslet növekedésére számítanak a Századvég elemzői, mivel az elmúlt negyedévben javultak legfőbb külkereskedelmi partnereink növekedései kilátásai. Emellett azonban továbbra is rendkívül nagyok a kockázatok, elsősorban az egyes tagállamokon belül kialakult politikai, illetve gazdasági instabilitás miatt.

A foglalkoztatottság bővülése már öt negyedéve tart, amiben jelentős szerepe volt a közmunkaprogramok felfutásának – írják a Századvég elemzői. Véleményük szerint a minimálbér emelése és az elvárt béremelés nem váltott ki tömeges elbocsátásokat. A vállalatok a prémiumok és a magasabb jövedelemmel rendelkező munkavállalók bérének visszafogásával alkalmazkodtak a szabályozáshoz. A növekvő aktivitás, valamint a lassan emelkedő munkakereslet hatására a munkanélküliségi ráta emelkedését regisztrálták.

Enyhülő inflációs kockázatok

Az infláció érdemben nem változott áprilisig, májusban azonban jelentősen csökkent a ráta. Az áremelkedés lassulásában a gyenge belső kereslet, valamint a piaci szolgáltatások átárazásának áfaváltozással összefüggő előre hozása áll. Az inflációs kockázatok enyhülése miatt lekerült a Monetáris Tanács napirendjéről a 7 százalékos alapkamat emelése.

Ezzel szemben a hitelkamatok mind a vállalati, mind a háztartási szegmensben emelkedtek, ami a bankok alacsony hitelezési hajlandóságával és képességével magyarázható. A nem árjellegű feltételek szintén szigorodtak, így a vállalatok és a háztartások továbbra is nettó hiteltörlesztői pozícióban vannak.

Recesszió lesz idén

„Előrejelzésünk szerint a bruttó hazai termék 0,8 százalékkal zsugorodik az idei évben. Jövőre ezzel szemben a GDP lassú, 1 százalékos bővülését prognosztizáljuk” – olvasható az elemzésben.

Ismeretes, a kormány idén 0,1 százalékos gazdasági növekedést vár, jövőre pedig 1,6 százalékot prognosztizálnak. A jövő évi költségvetés tervezetében is ezzel kalkulált a kormány, ugyanakkor Cséfalvai Zoltán államtitkár szerint ennél kisebb növekedéssel sem kerülne veszélybe a 2,2 százalékos GDP-arányos hiánycél elérése.

Az államtitkár szerint a tartalékok biztosítják, hogy ha a tervezett 1,6 százaléknál alacsonyabb, akár 1 százalék alatti lesz a növekedés jövőre, akkor is tarthatók a költségvetés számai. Az MR1 Kossuth Rádió reggeli műsorában elmondta az is, hogy a sarokszámokból semmiképpen nem szeretne engedni a kormány. Tartani szeretné a GDP-arányosan 2,2 százalékos államháztartási hiányt és a csökkenő adósságot, amely GDP-arányosan 76 százalék körül alakul jövőre.

Csak a kivitel segíti a növekedést

A Századvég szerint a kivitel az egyetlen tényező, ami a gazdaság növekedésének irányába hat. A háztartások fogyasztási kiadását visszafogja a gyenge árfolyam, a hitelezés akadozása, valamint a nettó reálbérek csökkenése. Ennek megfelelően a fogyasztás esetében az idei évben 0,6 százalékos csökkenést, jövőre pedig stagnálást várják.

A lakosság ingatlan-beruházásai várhatóan tovább csökkennek, amit 2013-tól csak részben tud ellensúlyozni a kormányzati állóeszköz-felhalmozás bővülése. A vállalati beruházásokat továbbra is jelentősen visszafogja az alacsony hitelkínálat, a bizonytalan növekedési kilátások, illetve a különadók. Összességében az idei évben a bruttó állóeszköz-felhalmozás 6,2, míg jövőre 1,4 százalékos csökkenésére számítunk.

A gyenge konjunkturális kilátások miatt a foglalkoztatás lényegében csak a közmunkaprogramok következtében nőhet 2012-ben, és mivel a kormányzati intézkedések hatására az aktivitás hasonló ütemben emelkedik, ezért a munkanélküliségi ráta 11 százalékon marad.

Elérjük a hiánycélt

Az államháztartás az EU-számára is releváns ESA-elszámolás szerint GDP-arányosan 4,2 százalékos többlettel zárta a 2011-es évet, a költségvetés fenntarthatósága szempontjából fontosabb, egyedi tételekkel korrigált mutató viszont 5,5 százalékos hiányt jelez a tavalyi évre.

Az idei évre tervezett, jelentős mértékű kiigazítás az elemzők véleménye szerint megfelelő ütemben halad. „Bár mind a bevételi (személyi jövedelemadó, járulékok), mind a kiadási oldalon (gyógyszerár-támogatások) komoly kockázatokat látunk, az év közben meghozott intézkedések, valamint a jelentős tartalék ellensúlyozza a kockázatok nagy részét. Előrejelzésünk szerint 2012-ben az államháztartás ESA-hiánya GDP-arányosan a tervezett 2,5 százalék helyett 2,7 százalék lesz. Az eltérés bőven a hibahatáron belül van, azaz takarékos költségvetési politikával elérhető a tervezett hiánycél” – írják a Századvég kutatói.