Új szabályozási eszköz bevezetésén gondolkodik az MNB
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA hitelintézeteknek a végtörlesztés és a hitelportfolió minőségének romlása jelentős veszteségeket okozott, azonban ezt az anyabankok hazai leánybankokban végrehajtott tőkeemelései kompenzálták.
A MT értékelése szerint növekszik, főként a vállalati szegmensben, a kritikus hitelszűke kialakulásának kockázata, mivel a pénzügyi rendszer eddig is alacsony hitelezési hajlandósága mellett a hitelezési képessége is romlik. A hitelezési képesség romlása mögött az erőltetett külföldi forráskivonás, a deviza-swap állomány gyors és nagymértékű felépülése, valamint a problémás vállalati hitelek magas aránya áll.
A magánszektor hitelállományának zsugorodása és az ország nettó külső adósságának mérséklődése azt eredményezi, hogy a bankrendszer egyre kevésbé ráutalt a külföldi forrásokra, ez hosszú távon kedvező folyamat. A nettó külső adósság meredek csökkenése azonban nem kívánatos, mert a nagymértékű külföldi forráskiáramlás jelentős reálgazdasági költséggel járó vállalati hitelszűkét okozhat.
Az erőltetett forráskivonás hátterében az európai bankok gyors mérlegzsugorodása és a hazai bankok gyenge nyereségessége, illetve forrásvonzó-képessége áll. Az MT szükségesnek tartja, hogy a hazai bankrendszer jövedelemtermelő képessége helyreálljon és ezáltal a külföldi forráskiáramlás lelassuljon. A végtörlesztés következtében lecsökkent teljesítő állomány miatti bevételkiesését középtávon kompenzálhatja a bankadó csökkenése, az egyszeri jövedelmezőségi sokkok elmaradása és a kockázati költségek mérséklődése.
A devizafinanszírozás biztosításában a külföldi források helyét növekvő mértékben a kockázatosabb devizaswapok veszik át. Mivel az MT megítélése szerint a magas devizaswap-állományra épülő üzleti modell jelentős mértékben növeli a kockázatokat, ezért az MNB megvizsgálja egy új, makroprudenciális szabályozási eszköz bevezetésének lehetőségét.
Az MT továbbra is kiemelt fontosságúnak tartja a kormány és az EU/IMF közötti hitelmegállapodás mielőbbi megkötését. A megállapodás csökkentené az ország kockázati felárát, ami mérsékelné az állam és a bankrendszer finanszírozási költségeit.
