Zuhantak a beruházások
A beruházásokban egyharmad súlyarányt képviselő feldolgozóipari beruházások volumene – mint azt a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye is hangsúlyozza – 5,3 százalékkal emelkedett. A bővülés közel felét egyetlen alág, a járműipar (Opel, Audi) adta, amelyben viszont az idén már nem várható a tavalyihoz hasonló beruházási aktivitás. Jelentősen bővültek a beruházások a gép, gépberendezés gyártásában, villamos berendezések gyártásában és a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártásában is. A feldolgozóiparon kívül a „közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás” alágban volt növekedés (26 százalékos), a tározó-, gát- és belvízcsatorna-projekteknek köszönhetően. A legnagyobb mértékben, közel 60 százalékkal az 1 százalékos súlyú „pénzügyi, biztosítási tevékenység” beruházásai csökkentek a negyedik negyedévben.
A beruházási adattal rendelkezésünkre áll a tavalyi GDP-kirakós utolsó eleme is. A 2012 végi beruházás-visszaesés magyarázza, miért zsugorodott a magyar gazdaság október–decemberben 2,7 százalékkal éves összevetésben. A felhasználás oldalon a nettó export gyengülő pozitív hozzájárulása csak mérsékelni tudta a beruházások és a lakossági fogyasztás visszaesését. A háztartások fogyasztására a kiskereskedelmi statisztikákból következtethetünk, amely szerint a negyedik negyedévben 3,3 százalékkal csökkent a volumen.
Az Európai Bizottság a 2012 egészére vonatkozó beruházási adatot majdnem pontosan eltalálta. A brüsszeli üveggömb – a múlt héten közzétett téli prognózis szerint – 2012-re a beruházások 5,1 százalékos visszaesését valószínűsítette, és 2013-ra sem fordulatot, hanem 1,5 százalékos további csökkenést vár. Akad, aki szerint a brüsszeli előrejelzés még így is túl optimista: Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője például 4 százalékos csökkenést valószínűsít, mivel a feldolgozóipart a magas bázis lassítja, az ingatlanberuházások szintje pedig alacsony marad. A Citi elemzői szerint 3,5 százalékos visszaesést hoz 2013.
Fordulatot a hitelezés felpörgetése hozhatna, amit az utóbbi hetekben „államközeli” intézményekből származó nyilatkozatok is megerősítettek. Nátrán Roland, az Eximbank vezérigazgatója például lapunknak egyenesen így fogalmazott: „Hitelezés nélkül nincs növekedés, ezért kiemelt cél a magánszektor forráshoz jutásának előmozdítása: a bankszektorral kötendő esetleges megállapodás a banki terhek aktivitásbővítéssel arányos mérséklése, illetve a húzóágazatnak számító exportszektorhoz kötődő KKV-k forráshoz jutásának javítása. E szempontból kiemelt szerep hárul az Eximbankra és a MEHIB-re.”
Erős exportár-emelkedés az év elején
Januárban az ipar belföldi értékesítési árai az előző hónaphoz és a 2012 januárjához viszonyítva is 0,2 százalékkal csökkentek.A feldolgozóipari ágazatok értékesítési árai havi összevetésben 0,8 százalékkal nőttek, a legnagyobb mértékben a kohászat, fémfeldolgozás (2,0 százalék), élelmiszeripar és villamos berendezés gyártása (1,3–1,3 százalék) és a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar (1,2 százalék) területén. Az áremelkedések okai főként a szokásos év eleji áremelések és a decemberi akciók utáni „normál árak” voltak – magyarázza a Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése.
Az exportértékesítési árak decemberhez képest 2,3 százalékkal nőttek, éves összevetésben viszont 1,4 százalékkal csökkentek. Hó/hó alapon az „eredő” termelőiár-emelkedés 1,4 százalékos volt.
A feldolgozóipari ágazatok értékesítési árai havi összevetésben 0,8 százalékkal nőttek, a legnagyobb mértékben a kohászat, fémfeldolgozás (2,0 százalék), élelmiszeripar és villamos berendezés gyártása (1,3–1,3 százalék) és a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar (1,2 százalék) területén. Az áremelkedések okai főként a szokásos év eleji áremelések és a decemberi akciók utáni „normál árak” voltak – magyarázza a Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése.
Az exportértékesítési árak decemberhez képest 2,3 százalékkal nőttek, éves összevetésben viszont 1,4 százalékkal csökkentek. Hó/hó alapon az „eredő” termelőiár-emelkedés 1,4 százalékos volt.-->
