Mindenkinek takarékoskodnia kell

Fontos lenne, hogy az állam kiszámítható keretfeltételeket teremtsen a cégek működéséhez, mivel a hosszú távú szolgáltatásokat csak így lehet biztosítani – mondja Reinhold Schulte, a német Signal Iduna biztosítási konszern elnök-vezérigazgatója.

– Vezetőváltás volt nemrég a magyarországi Signal élén. Várhatók még más változások is a cégnél?

– Nem, a döntéseinket mindig hosszú távra hozzuk meg. Filvig István leköszöntével egy alapító tagot búcsúztatunk a cégtől.

A magyar leányvállalatunkért most Kálózdi Tamás a felelős, ő az eddigi hagyományokat folytatja majd. Vannak persze új ötletei is, amelyeket jónak tartok. Azokra a célcsoportokra fogunk jobban figyelni, amelyekre Németországban, Romániában és Lengyelországban is összpontosítunk. Ezek: a kkv-szektor,

valamint a közalkalmazottak és a köztisztviselők. Németországban a kkv-szektornak mi vagyunk a legnagyobb biztosítója, ez akár Magyarországon is lehetne a célkitűzésünk.

– A magyar biztosítók kemény különadót kaptak a kormánytól. Önök mint tulajdonosok mit szólnak mindehhez?

– Ijesztő volt látni, hogyan avatkozik be a magyar kormány a magánvállalatok életébe. A vállalkozásoknak nyereségre van szükségük ahhoz, hogy növekedni tudjanak, újabb munkatársakat vegyenek fel. Az állam ebből a nyereségből szedhet be adókat. Az viszont, hogy az adó alapja ne a nyereség, hanem a díjbevétel legyen, elfogadhatatlan. A magyarországi leányunkat ez azonnal veszteségessé

tette. Szívesen fizetünk persze adót, de annak az alapja véleményem szerint csak a nyereség lehet, így remélem, hogy a bejelentett hároméves időtartam után vége lesz ennek az adónak.

– Mekkora esélyt lát arra, hogy a kormánynak lesz elég mozgástere a kivezetéshez?

– A világon minden kormánynak meg kell tanulnia kijönni abból a pénzből, amelyet bevételez. Nem kérdés, hogy az államoknak adóbevételre van szükségük ahhoz, hogy el tudják látni a feladataikat. Amikor azonban mi szolgáltatásokat kínálunk az ügyfeleknek, olyan keretek közt kell megtennünk, hogy hosszú távon meg tudjanak bennünk bízni, ehhez az államnak is hosszú távon kiszámítható feltételeket kell teremtenie a cégek számára. A világ lakossága nem számíthat már az államra, ha a nyugdíjáról van szó. A német állam már nyolc-tíz évvel ezelőtt is azt mondta, az

állami nyugdíjból a lakosság nem lesz képes fenntartani a megszokott életszínvonalát. Ha mi az állam helyébe lépünk, olyan biztosítást kínálunk, amely az ügyfél 60 éves kora után az élete végéig fizeti a járadékot; ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha az állam által szabott keretfeltételek megengedik. Ha az állam ebbe durván beavatkozik, lehetséges, hogy mi sem tudjuk teljesíteni az ígéretünket.

– Magyarországon a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer sem tartott sokáig. Az átalakítások milyen hatással lehetnek a biztosítási piacra?

– A lakosság egyre inkább a magánbiztosítók felé fordul majd, és olyan biztosításokat

fog kötni, amelyek halál esetén fizetnek, vagy ha valaki eléri

a nyugdíjkorhatárt, járadékot szolgáltatnak.

– Ön Angela Merkelnek is ad tanácsokat. Miben kéri ki a véleményét a kancellár asszony?

– Rendszerint pontosan célzott kérdéseket tesz fel arról, hogy mit lehetne javítani a német gazdaság egészében, illetve a biztosítási szektorban. Hasznosnak tartom, ha a vállalatok segítenek a politikusoknak azáltal, hogy bemutatják, hogyan működik egy cég. Jelenleg például arról tárgyalunk vele és az egészségügyi miniszterrel, hogyan lehetne egy kiegészítő magánápolási biztosítást kidolgozni. A régi rendszer ugyanis, amelyben az aktív generáció fizeti az idősek nyugdíját, nem tartható fenn, miután egyre kevesebb gyerek születik. A fiatalok nem fogják sokáig tűrni, hogy egyre nagyobb teher nehezedjen rájuk.

– Makrogazdasági szinten milyen tanácsai vannak?

– Csoportszinten 53 milliárd eurónyi vagyont kezelünk, ami egyfajta ígéret az ügyfelek számára, akiknek meg kell bízniuk abban, hogy ezt kifizetjük nekik. Ehhez fontos, hogy a politikai keretfeltételek is megbízhatók legyenek. A politikának ezért is kell mindent megtennie azért, hogy stabil legyen az euró, mert abban is megbíztak az emberek, és ezért kell az országoknak is csökkenteniük az eladósodottságukat.

– Ezt hogyan tehetik meg azok a dél-európai országok, ahol gazdasági növekedés sincs, és az infláció is alacsony?

– Le kell mondaniuk azokról a szociális jótéteményekről, amelyeket a politika megígért az embereknek. A kulcsszó a szociális piacgazdaság, amely azokkal szociális, akik rászorulnak. A jóléti kiadásokat azonban nem szabad eltúlozni, hiszen elsősorban mindenki saját magáért felelős.

– Magyarországon is harcot hirdetett a kormány az államadósság ellen, ám mindezt megszorítások nélkül képzeli el. Ön szerint lehetséges ez?

– Nem, ez nem megy.

– Ha Orbán Viktornak is adhatna olyan tanácsokat, mint Angela Merkelnek, mit mondana?

– Takarékoskodni kell az államnak és a lakosság egészének is. Ezt teljesen igazságosan nem lehet megtenni, de fontos, hogy a lehető legigazságosabban történjen. Azokra az intézkedésekre kellene koncentrálni, amelyek a stabilitást növelik, emellett az öngondoskodást segítik az államtól való függőséggel szemben. Emellett megfelelő működési kereteket kell adni a kkv-szektornak, ez az a réteg ugyanis, amielyből élünk, nem

a nagyvállalatok.

Reinhold Schulte (63)

A biztosítási szakember 1972-ben lett a Signal biztosító fiókigazgatója Dortmundban, majd különböző vezetői pozíciókat töltött be a cégnél. A Signal konszern igazgatóságába 1987-ben került be, és 1997. július 1-jétől lett az igazgatóság elnöke. Amikor 1999-ben a dortmundi Signal Versicherungen és a hamburgi székhelyű Iduna Nova összeolvadásával létrejött a Signal Iduna csoport, ő lett az igazgatóság elnöke. A Signal vezetésén túl számos további elnöki, felügyelőbizottsági és tiszteletbeli feladatot is ellát.