Minimális mértékben nőtt júniusban az infláció

mutató Júniusban a fogyasztói árak éves növekedési üteme az általunk vártnak megfelelően 1,9 százalékra gyorsult a májusi 1,8 százalékról. A maginflációs mutató 3 százalékos volt a Központi Statisztikai Hivatal szerint. Havi szinten a szezonális élelmiszerek, az üzemanyagok, valamint a szolgáltatások áremelkedése húzta leginkább felfelé az árindexet. A tartós fogyasztási cikkek, a ruházkodási cikkek, az alkohol, a dohánytermékek, és a háztartási energia ára némileg csökkent májushoz képest. A következő hónapokban vegyes hatások érik majd az inflációt.

Növelheti az árindexet az elektronikus útdíj bevezetése, a dohánytermékek trafiktörvény miatti áremelkedése, a járműüzemanyag árak folytatódó felfelé korrekciója, valamint ősztől a Varga-csomag miatt emelkedő pénzügyi tranzakciós illeték. A kormányzati rezsicsökkentések újabb hullámai, a gyenge belső kereslet és a tavalyinál jobbnak tűnő mezőgazdasági idény azonban összességében alacsonyan tarthatják az inflációt. Nem változott az inflációs kép: az idei éves átlagos fogyasztói árindex jóval a 3 százalékos középtávú cél alatt lehet, majd jövőre a cél közelébe emelkedhet, összhangban a várt lassú gazdasági kilábalással.

A héten szinte üres az eseménynaptár. A pénteken esedékes májusi nominális béradatoktól nem várunk érdemi piacbefolyásoló hatást. Ehelyett lassan ismét a figyelem középpontjába kerülhet a Monetáris Tanács közelgő kamatdöntő ülése. A legutóbbi kamatcsökkentés óta érdemben javult a globális piaci hangulat, emelkedett a kockázati étvágy, és ezzel összhangban konszolidálódtak a magyar kötvénypiaci hozamok és a forint árfolyama is. Mindezek alapján valószínűtlennek tűnik, hogy a tanács júliusban hagyja abba a tavaly augusztus óta tartó folyamatos monetáris enyhítést. Ezt egyébként a múlt héten Gerhardt Ferenc, a Monetáris Tanács tagja is jelezte. Szerinte még nincs vége a kamatcsökkentéseknek.