Negyvenéves mélypontra eshet a devizaadósság
Az államadósság devizaaránya 30 százalék alá csökkent, 2017-ben pedig 25 százalékra mérséklődhet – mondta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója az M1 csatornán. Az adósságkezelő friss adatai szerint a központi költségvetés devizaadóssága tavaly év végétől június végéig 892 milliárd forinttal 6844 milliárd forintra csökkent, részaránya a teljes adósságon belül 31,3 százalékról 27,1 százalékos szintre esett.
A folyamatokat a Moody’s Investors Service is kedvezően ítéli meg, habár júliusban nem vizsgálta felül a befektetési sávtól egy fokozattal elmaradó magyar adósságbesorolást, elemzésében nemrég kiemelte: a devizaadósság-kitettségekből eredő sérülékenység jelentősen csökkent. A Nemzetgazdasági Minisztérium a hitelminősítő elemzésére reagáló közleményében hangsúlyozta: a devizaadósság csökkentését lehetővé tette a kormány által kezdeményezett lakossági állampapír-értékesítési program is.
Erre az ÁKK is büszke, hiszen idén fél év alatt annyi lakossági állampapírt adott el, mint amennyit egész évre tervezett. (Mára a háztartások kezében összpontosul az állampapírok 14 százaléka.) Egy alapkezelő befektetési igazgatója azonban a Világgazdaságnak azt mondta: „Az ÁKK drágábban tudja finanszíroztatni a lakossággal az adósságot, mint a befektetőkkel.” A tízéves államkötvény hozama 3 százalék alatt van a másodpiacon, míg a lakosság körében népszerű egyéves kamatozó kincstárjegyé 2,25 százalék. Erre azonban még rárakódik az 1 százalékpontos jutalék, így pedig máris drágábban finanszírozzuk az adósságot egy évre, mintha tíz évre tennénk.
Barcza György egy-két éven belül elérhetőnek látja, hogy az államadósság devizaaránya 43 éves mélypontra csökkenjen. „Így az állami pénzügyek biztonságosabbak lesznek, és egyre kevésbé kitettek a devizakockázatnak” – mutatott rá. A lapunknak nyilatkozó befektetési igazgató viszont másként látja: a drága finanszírozás mellett az is baj, hogy a lakosság csak rövid távra, fél-egy évre vesz meg állampapírokat, így rövidülhet a lejárati idő is. A külföldiek átlagos futamideje 5 és fél év, a rövidülés pedig megújítási kockázatot jelent, vagyis az ÁKK-nak folyamatosan figyelnie kell arra, hogy vonzók maradjanak az állampapírok a lakosság körében.
