Nem a minimálbér emelése hoz versenyelőnyt

„Valószínűleg a magyar kis- és középvállalatok egy része tudna nehezen kigazdálkodni egy jelentősebb minimálbér-emelést. Egy ilyen lépés munkaerő-piaci hatásait leginkább a cégek profittermelő képessége befolyásolja. Azok a társaságok, amelyeknél ez alacsony, nagyobb eséllyel döntenének az elbocsátások mellett. A sikeres, főként exportra koncentráló magyar cégek közül sok már az elmúlt években is az olcsóbb munkaerőt kínáló, tőlünk keletre fekvő országok – Bulgária, Románia vagy akár Kína – felé tolta a termelését. Ez a folyamat felgyorsulhatna” – mondta lapunknak Artner Annamária, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa. A multinacionális nagyvállalatoknak kevésbé okozna gondot a minimálbér emelése, hiszen ezek a cégek egyébként is magasabb fizetést adnak a legtöbb munkatársnak. Mindazonáltal a minimálbér létminimumra emelésének álláspiaci hatásai megjósolhatatlanok.

Bár szociális szempontból nagy szükség volna erre a lépésre, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a tőke a mind jobb megtérülést keresi. „Magyarország viszonylag alacsony hozzáadott értékű munkával van jelen a globális versenyben. Ezen a pozíción az nem változtat, ha drasztikusan és gyorsan megemelkedik a minimálbér” – véli Artner Annamária. Szerinte lépésről lépésre kell haladni, a legfontosabb most az volna, hogy érdemi, hatástanulmányokra, elemzésekre alapozott párbeszéd kezdődjön a munkaadók, a szakszervezetek és az állam között. Célszerű lenne hosszabb távon – akár több kormányzati cikluson átívelően – meghatározni a minimálbér emelésének mértékét, alapelveit, feltételeit.
Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) docense ugyanakkor egyik blogbejegyzésében éppen arra hívja fel a figyelmet: a minimálbér emelése a foglalkoztatás bővülésével is járhat. Bár a közgazdászokat is megosztja a kérdés, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO gondozásában megjelent kutatás szerzői például támogatják a szektorális béralkuk, erős szakszervezeti érdekérvényesítés nyomán meghatározott minimálbér-emelést.

Az egyik ilyen modellben például az érdekképviseletek folyamatos minimálbéremelésekkel igyekeznek kiszorítani a technológiai lemaradóknak nevezett cégeket. Ezek a vállalkozások nem a termelékenység növelésére törekszenek, hanem a béreket alacsonyan tartva működnek. Márpedig a Meidner-Rehn modell szerint annak a cégnek, amelyik nem képes akkora hozzáadott értéket termelni, hogy legalább a létminimum szintjén eltartsa az alkalmazottait, nincs létjogosultsága. Alkalmazottaikat át kell képezni, hogy jövedelmezőbb vállalkozásoknál helyezkedhessenek el – így lesz a minimálbér gazdaságfejlesztés eszköze. A könyv szakértői szerint a minimálbér emelése nem jár jelentős elbocsátásokkal, sőt, mivel növeli a keresletet – hiszen az emberek magasabb fizetést kapnak –, akár még növelheti is a foglalkoztatottak számát – írja Pogátsa Zoltán.