A csőd ellen küzd Baranya

A már folyamatban lévő banki tárgyalás eredményétől, valamint a svájci frank árfolyamától függ, hogy lesznek-e problémái Baranya megye önkormányzatának. A megye képviseletében így nyilatkoztak, amikor a távirati iroda összeállítást készített a magyar önkormányzatok devizahiteleiről. A meglepő nyíltságú kijelentés után nem sokat kellett várni, hogy megérkezzen az újabb súlyos baranyai hír: információink szerint Komlónak a bankok nem adnának újabb hitelt, csak ha radikálisan átalakítják a város gazdálkodását.

A megye második legnagyobb városának 700 millió forintra van szüksége, ezért vállalnák a megszorításokat és ingatlanok átadását is. Ez utóbbit is kérte az egyik pénzintézet tőlük, az önkormányzat egy óvodaépület és egy üzlethelyiség átadása mellett döntött. Nem meglepő, hogy a település már ilyen lépésekre kényszerül: van olyan korábbi hiteltartozásuk is, amelyet hitelből törlesztenek. A teljes költségvetési hiányuk 3,1 milliárd forint. Ennek legnagyobb része a lassú, de biztos felhalmozódáson kívül akkor gyűlt össze, amikor az európai uniós pályázatokhoz kellett biztosítaniuk az önrészt.

Nem rózsás a helyzet a megyeszékhelyen sem. Tavasszal felmerültek olyan pletykák is, hogy Pécsnek egy bank sem adna hitelt, de ezt azóta sem erősítette meg senki, igaz, nem is cáfolták. Sokatmondó, hogy ez volt az egyetlen olyan nagyváros a múlt heti összegzésnél, ahonnan nem voltak hajlandók nyilatkozni az adósságállományról még az MTI-nek sem. Az azonban a korábbi adatok alapján látszik, hogy Pécsnél csak a jóval népesebb Budapestnek több a tartozása, a baranyai nagyvárosét most mintegy 34 milliárd forintosra becslik.

A problémák alapjai részben a komlóihoz hasonlók Pécsett is: a város – nem csekély részben a tavalyi Európa kulturális fővárosa címhez kapcsolódva – nagy beruházásokba vágott bele, amelyek azonban nem térültek meg. Ottani forrásunk úgy jellemezte a helyzetet: a 2006-os választás óta mindkét nagy párt irányította egyszer-egyszer Pécset, mindkettő volt kormányon, s előbb 2006-tól 2009-ig szocialista, majd 2009-től fideszes mintavárost szerettek volna csinálni belőle. Ehhez beruházásokra volt szükség, a finanszírozhatóságot gyakran nem is nézve. Tetézte a nehézségeket, hogy 2009 óta továbbra sem hozza a várt nyereséget a vízmű, pedig amikor két éve városi birtokba vették azt, még a „gazdasági szabadságharc” kifejezés is elhangzott. Az eredeti terv például 2011-re az volt, hogy a cég 250 milliós osztalékot fizet ki a városnak, ehhez képest az első fél évben 53 millió jött össze.

A baranyai kistelepülések problémája egészen más jellegű, de legalább ennyire súlyos. Általános panasz, hogy az elmúlt években az állam túl sok forrást vont el az önkormányzatoktól, miközben a feladataikat csak növelte. Mindez sokszorosan éreztette a hatását Baranyában, mivel az ottani faluhálózat szétaprózott. Megoldást most az új önkormányzati törvénytől remélnek – holnap sok minden kiderülhet, ekkor tárgyalja a kormány a tervezetet. Addig nem marad más, mint az egyszeri állami segítségek: az idén 104 baranyai település kapott támogatást az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések keretéből. Ennél több bajba jutott önkormányzat csak Somogyban, valamint Borsodban és Szabolcsban volt.

Nagyot lökhet a vízügy a pécsi önkormányzaton is. Hogy a siker vagy a szakadék felé, az még kérdéses, de középút nem igazán látszik. A város, valamint a helyi vízügyeket 2009-ig kezelő Suez Environnement vitája milliárdokról szól: az önkormányzat akár 20 milliárdot is követelhetne a francia cégtől, akik viszont sajtóinformációk szerint 8 milliárdra perelhetik a várost.

Nagyot lökhet a vízügy a pécsi önkormányzaton is. Hogy a siker vagy a szakadék felé, az még kérdéses, de középút nem igazán látszik. A város, valamint a helyi vízügyeket 2009-ig kezelő Suez Environnement vitája milliárdokról szól: az önkormányzat akár 20 milliárdot is követelhetne a francia cégtől, akik viszont sajtóinformációk szerint 8 milliárdra perelhetik a várost.-->