Alku az intézményekkel

Hiába vette át az állam az év elejétől a megyei tulajdonú közművelődési intézményeket, most mégis szabadulna tőlük. A könyvtárak, múzeumok, levéltárak fenntartása májustól a települések feladata lesz. A kormányzati döntés az intézményeknél és a településeken sem aratott osztatlan sikert.

Országszerte összesen 212 intézményt érint az átszervezés, vagyis átlagosan megyénként mintegy tíz helyről van szó. Olyan intézmények ezek, amelyeknek a puszta létezése elég nagy presztízst jelent minden érintett számára ahhoz, hogy senki ne merje vállalni a kockázatot, hogy esetleg bezárnának, ám a fenntartásuk nem olcsó. Az állam rossz anyagi helyzetben van, a települések szintén, a megyék pedig tömegesen kerülhettek volna csődközelbe az államosítás nélkül. Azt viszont egyetlenegy politikus sem szeretné kimondani, hogy nem képesek fenntartani ezeket az intézményeket.

Így pedig a települési önkormányzatoknak adja át az állam a közművelődési intézményeket. A városoknak ez jelentős anyagi terhet jelent, miközben egyébként sem tisztázott, hogyan oldhatják meg az eddig is meglévő feladataik finanszírozását. Mint egyik önkormányzati forrásunk elmondta: nincs más választásuk, mint megpróbálni fenntartani ezeket az intézményeket, és a múzeumok, a könyvtárak presztízse miatt nem is valószínű, hogy azt kom­munikálnák, hogy ezt nem szívesen teszik, de szeretnének támogatást is erre a célra. Pénz viszont alig van, a jövőben pedig még kevesebb lesz, a múlt héten bemutatott konvergenciaprogram szerint legalábbis 2013-ban 85 milliárddal kevesebből gazdálkodhatnak a települések, mint idén.

„Labdáznak velünk” – ezt már egy érintett közművelődési intézmény vezetője mondta kérdésünkre. A névtelenséget kérő vezető arról beszélt: úgy érzi, nyűgöt jelentenek mindenki számára. Az, hogy az állam átvette ezeket a helyeket a megyéktől, szükséges lépés volt szinte mindenki szerint, mert a megyék valószínűleg képtelenek lettek volna fenntartani őket. Minőségi változás mégsem történt, egyedül az életben maradás értékelhető eredményként. Most attól tartanak, hogy a települési önkormányzatoknak nem lesz elég forrásuk rájuk, így pedig vagy komoly megszorítások következhetnek, vagy – még rosszabb esetben – a bezárás.

Pécsett a közművelődési és közgyűjteményi intézmények dolgozói aláírásgyűjtésbe is fogtak, hogy ne kelljen a jelentős hiánnyal küzdő városi önkormányzat alá kerülniük, mert ez szerintük a szinte biztos csőddel volna egyenértékű. Ott a kormány döntése ellen (még akkor, amikor csak terv szintjén létezett) az egyik helyi kormánypárti képviselő is felszólalt. Trombitás Károly, a város gazdasági bizottságának elnöke a helyi sajtóban ezzel kapcsolatban korábban azt nyilatkozta: „akkor sincs pénzünk ezek fenntartására. Ha lenne is többletforrásunk, akkor azt is inkább az iskolákra fordítanánk”.

Emelkedett azoknak az önkormányzatoknak a száma, ahol az éves elszámolások helyszíni felülvizsgálatánál eltérést tártak fel a korábban közölt adatokhoz képest – derül ki a számvevőszéki jelentésből. Pozitívumként említik viszont, hogy a korábbiakhoz képest erősödtek a belső kontrollok az önkormányzatok gazdálkodásában.

Sztojcsev Iván ÁSZ: az elszámolások több mint harmada nem megbízható Az önkormányzatoknak juttatott normatív hozzájárulások elszámolásának 38 százaléka nem volt megbízható és megalapozott – állapította meg az Állami Számvevőszék pénteken kiadott, a 2010-es elszámolásokon alapuló jelentésében. A lesújtó eredményben közrejátszott az ÁSZ megállapítása szerint a szabályozás bonyolultsága is. Az egyéb okok közt a jogszabályi előírások figyelmen kívül hagyását, valamint a figyelmetlenséget említették.

Emelkedett azoknak az önkormányzatoknak a száma, ahol az éves elszámolások helyszíni felülvizsgálatánál eltérést tártak fel a korábban közölt adatokhoz képest – derül ki a számvevőszéki jelentésből. Pozitívumként említik viszont, hogy a korábbiakhoz képest erősödtek a belső kontrollok az önkormányzatok gazdálkodásában.-->