Csak Debrecent kártalanítják az államosított kórházáért
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKizárólag egyetlen önkormányzat, a debreceni kap kárpótlást az államtól májusban rekvirált kórházáért. Veresegyház még küzd az igazáért, a főváros pedig csak szóban harcolt az intézményekre fordított milliárdokért.
Kósa Lajos kikaparta városának a gesztenyét: a városi kórházak államosításáról szóló törvénybe az utolsó pillanatban becsempészett módosító javaslata most 880 millió forintot ér városának. A kártalanításról szóló passzus lényege, hogy ha a korábbi tulajdonos önkormányzat az elmúlt öt évben „ellenérték fejében” szerzett részesedést a kórházi gazdasági társaságban, akkor „a szerzéskor ténylegesen kifizetett ellenértéket a magyar állam egyösszegű kártalanításként megfizeti”.
Mint az Egészségügyért Felelős Államtitkárságtól lapunk megtudta: Debrecen az Önkormányzati Egészségügyi Holding 22 százalékos részvénypakettjét vásárolta meg mintegy 880 millió forint értékben, két részletben: 2009-ben, illetve 2010-ben. Erre az összegre jogosult a város a jogszabály szerint egy összegben.
A többi városi és megyei önkormányzat most bosszankodhat, amiért első embere nem annyira szemfüles, és nincs olyan erős pozícióban, mint Kósa Lajos. Veresegyház, amelyet a független Pásztor Béla irányít, például nagy valószínűséggel hiába vár több mint félmilliárd forintot a májusban államosított Misszó Egészségügyi Központért. Garai Tamás jegyző az egyik napilapnak arról beszélt: minden lehetséges fórumon kifogást emeltek a modern, nyereségesen működő egészségügyi intézményük átadása ellen, a kártalanítás rájuk nem vonatkozik.
Korábban még Budapest is pénzt akart az államtól a fővárosi egészségügyi intézményekért cserébe. Az ellenzék 150 milliárdos veszteségről beszélt az átvett kórházakkal kapcsolatban, Tarlós István pedig tavaly azt mondta, hogy csak úgy adják át a kórházakat, ha semmilyen vagyonvesztés nem éri Budapestet.
A várakozásokat azonban hamar lehűtötte Réthelyi Miklós miniszter és Szócska Miklós egészségügyi államtitkár, akik egyértelművé tették: nincs kártalanítás. Ez alól a szabály alól végül Debrecen lett a kivétel. A többi, kórházát korábban gazdasági társasági formában működtető önkormányzat viszont hoppon marad, mert alapítója volt a gazdasági társaságnak, nem pedig „szerezte” a részesedést abban.
