BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Elhalasztaná az önkormányzati hitelszigort Kósa Lajos

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Elhalasztaná az önkormányzatokkal szembeni hitelszigort Kósa Lajos. A javaslatot hétfő este kezdte el tárgyalni a parlament. Ha elfogadják, ideiglenesen mentőövet kaphatnak a települések.

Tovább tarthat a települések sokat kárhoztatott eladósítása: miközben a kormányzati kommunikáció a hitelfelvételeket teszi felelőssé a legtöbb városi problémáért, Kósa Lajos javaslata lehetővé tenné, hogy ne kelljen azonnal búcsút mondani a működési hiteleknek. Az új önkormányzati törvény szerint az idén már csak kormányzati engedélylyel lehetne a működésre kérni hitelt, az adott éven túlnyúlót pedig még így sem lesz szabad felvenni. Kósa most azt javasolta, hogy ez a szigor csak később, 2013-tól legyen hatályos.

Hogy a hitelfelvétel mennyit jelent, jól mutatja: jövőre már nem lehetne olyan települési költségvetést elfogadni, amely hiánnyal számol, ez pedig hitel nélkül szinte lehetetlen feladat volna. Sok településen már az idén is csak nehezen teljesíthető tervekkel sikerült a pozitív tartományba vinni a számokat, és általános volt a vélemény, hogy hiába rendeli el a parlament a szigort, amíg nem csökkentik az önkormányzati feladatokat jelentősen, vagy nem adnak nekik nagyobb bevételi lehetőségeket, addig a hiány újra-termelődik.

A tervezet most ezt a problémát ideiglenesen áthidalná, 2013-ban pedig már érdemben is változhat a helyzet: a legtöbb települési feladat a finanszírozásával együtt akkor kerül át az államhoz. Hogy hogyan változik a települések gazdasági helyzete, az így csak később derül ki, annyi viszont már biztos, hogy az egyik legnagyobb probléma – sok feladat, kevés pénz – az idén még marad, jövőre pedig emellé még a nullás költségvetési kényszer is odakerül. Debrecenben az idei városi büdzsét nullszaldósra tervezték, de önkormányzati tulajdon értékesítéséből pont azt a kétmilliárd forintot várják, amelyre a nullás adathoz szükség van.

A város különböző pénzintézetek felé 27,5 milliárddal tartozik. Nem Debrecen az egyetlen nagyváros, amely hasonló problémákkal küzd, Pécsett 37,9, Miskolcon 32, Hódmezővásárhelyen is 20,7 milliárdos a tartozás, ami azonban nem csak a működési hitelek összegét mutatja. Más kérdés, hogy a működési költségek finanszírozását másképp is megoldhatnák. Kósa Lajos a Magyar Narancsnak adott interjújában azt mondta, a fejlesztési hitelek felvétele EU által támogatott projektekhez sok városban „számviteli bűvészkedés, a fejlesztésre szánt pénzeket működésre kellett költeni”.

Tavaszi fáradtság a T. Házban

Egyetlen belföldi törvényjavaslatról sem tartottak zárószavazást hétfőn a parlamentben, két nemzetközi szerződés kihirdetése jutott csak el a végszavazásig. Voksoltak viszont a devizahiteles mentőcsomag módosító javaslatairól. A keddi nap vitái annál érdekesebbek lehetnek: ma vitáznak a helyi adókról, a személyszállítási törvényről, valamint a devizaeladósodás megakadályozásának módjáról is.




be az a hitel is, amely úgy

juthat el a városokhoz, ha azok átveszik a helyi vízműveket. -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.