Demszky is tervezte - Összekötik a metrót és a HÉV-et?
Ezek azonban konkrét építkezést vagy járműbeszerzést még nem jelentenek. A közeljövő feladata az lesz, hogy elkészüljenek a megvalósíthatósági tervek, lehessen miből választania a városvezetésnek, mire szeretnének pályázni az EU-nál, hogy ezek után megalapozott pályázatot nyújthassanak be. A mostani milliárdok elköltésének tehát fizikai valójában látható, közvetlen eredménye nem lesz, ám a későbbi sikeres pályázatokhoz szükséges az előkészítés – más kérdés, hogy ennyiért és ilyen formában megfelelő-e a tervezés.
A legnagyobb, összességében több mint 3 milliárd forintos tervezési hullámot a leginkább jelentős közlekedési projektek jelentik. Három ezek közül egy-egy vonalhoz köthető, a negyedik átfogóbb, a teljes főváros villamos- és trolihálózatának megújítását vizsgálná. Ez utóbbira 883 millió forintot szánnak; összességében 19 beruházás tervét vizsgálják át. A cél készíteni egy pontos felmérést, mennyire megvalósíthatóak a tervek, majd felállítani egy prioritási sorrendet, hogy melyek ügyében érdemes pályázni EU-s támogatásra. Pontosan ugyanennyit, 883 millió forintot költenek el a földalatti felújításának és meghosszabbításának vizsgálatára. Az új járművek beszerzése és a – számos műemlékvédelmet élvező belvárosi épület miatt különösen bonyolult – akadálymentesítés mellett a zuglói vonalhosszabbítást is vizsgálnák.
A régi, jól ismert terv, a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötése továbbra is napirenden van. Ez a Demszky-korszakban is a fontosabb távlati célok közé tartozott – a kihívás látványos a laikusok számára is: alig néhány tucat méterre van egymástól a két pálya az Örs vezér terén, ám a város egyik legforgalmasabb csomópontja áll köztük. A főváros 639 milliót szán arra, hogy az összekötés lehetőségeit megvizsgálják, valamint a vonal további fejlesztési lehetőségeit átnézzék. Az elképzelések között van egy szárnyvonal Rákoskeresztúr felé is.
A dél-pesti fejlesztési terv is létezett korábban, ám igazán nagy hangsúlyt Tarlós főpolgármestersége alatt kapott. A cél a ráckevei és a csepeli HÉV-et összekötni, bevezetni az Astoriáig, és lecserélni a már most is 40 év körüli járműveket – a vizsgálatra, hogy ez hogyan oldható meg a leggazdaságosabban, 720 millió forinttal terveznek.
Kisebb projektek is léteznek ezeken kívül. A legutóbbi, a nagy tervek alig harmadába kerülő, ám így is jelentős összeget igénylő a Liget tér tanulmányterve. 271 milliót költenek el arra, hogy megvizsgálják, miképpen lehet a Liget tér–Mázsa tér-párosból, valamint Kőbánya alsó vasútállomásból egy egységes intermodális csomópontot létrehozni. Vannak olyan megvalósíthatósági tanulmányok is, amelyek még a mostani költségvetési ciklus vállalásaihoz köthetőek: a COWI Magyarország vezette konzorciumnak 37,9 millió forintot fizetnek, hogy modellezzék, milyen részletszabályozással és zónahatárokkal vezethető be a dugódíj, és mindez hogy alakítaná át a bevételeket és a forgalmat.
Aligha tartható az uniós források eddigi összege 2014-től
Ha az Európai Unió tagországai az Európai Bizottság javaslatát fogadják el, akkor a kohéziós források esetében nem kevesebb, mint 20 százalékos forráscsökkenéssel kell számolnia Magyarországnak az unió következő, 2014–2020 közötti költségvetési periódusában. Jóllehet, az országok nemigen tudják lehívni a teljes keretet, ez a visszafogás mégis komoly érvágás lenne – érvel a magyar kormány, amely aktívan kiveszi a részét a „Kohézió barátai” nevű országcsoport munkájából. A kezdeményezéshez immár 15 tag csatlakozott, és érveiket – a növekedés beindításához elengedhetetlenek az uniós forrásból finanszírozott projektek, így nem lenne jó visszafogni a 2007–2013 között 347 milliárd eurós keretet – részben a tagállamokat tömörítő Tanács is hajlamos elfogadni. A probléma csak annyi, hogy a kohéziós források szinten tartásával máshonnan vennének el pénzt, például a mezőgazdaságtól, amely ismét csak komoly indulatokat kavar az EU-n belül.Az alkudozás a remények szerint az év végére zárul le a tagországok között, akkor derülhet ki az is, hogy Magyarország esetében miképp alakul majd a – most a nemzeti önréssszel együtt – 10 milliárd eurót (2800 milliárd forintot) meghaladó keret. Azt mindenesetre illúzió lenne gondolni, hogy forráscsökkenés nélkül megússza az ország.
A bizottsági indítvány is komoly spórolást irányoz elő: míg most a tagországok GDP-jének 1,12 százalékából gazdálkodhat az unió, a következő periódusban ez várhatóan 1,05 százalékra csökken.
Az alkudozás a remények szerint az év végére zárul le a tagországok között, akkor derülhet ki az is, hogy Magyarország esetében miképp alakul majd a – most a nemzeti önréssszel együtt – 10 milliárd eurót (2800 milliárd forintot) meghaladó keret. Azt mindenesetre illúzió lenne gondolni, hogy forráscsökkenés nélkül megússza az ország.
A bizottsági indítvány is komoly spórolást irányoz elő: míg most a tagországok GDP-jének 1,12 százalékából gazdálkodhat az unió, a következő periódusban ez várhatóan 1,05 százalékra csökken. Két 883 milliós, egy 720, egy 639 és egy 271 millió forintba kerülő tervezést indított el a Városháza. -->
