Veszélyben a kisvárosok

A kormány sok terhet levesz a kistelepülések válláról, ám ezek közül nem mindent vállal át magára, számos feladatot átterhel a környező városokra. Viszont ezek az önkormányzatok sem állnak jól anyagilag, így a teher egyre súlyosabb lesz rajtuk – vázolta a helyzetet kérdésünkre az egyik érintett város vezetője. Arról nehéz becslést adni, hogy hány önkormányzat lehet igazán közel a csődveszélyhez, sokatmondó mindenesetre, hogy egy múlt heti nyilatkozatában Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke arról beszélt: akár ötven kisebb város is bajban lehet. Olyan települések ezek, amelyek országos szinten nem nagyok, ám helyben fontosabb körzetközpontnak számítanak – és nem mellesleg együttvéve majdnem akkora az összlakosságuk, mint Budapesté.

Az ilyen, leggyakrabban 10-30 ezer lakosú városok feladata az új rendszer szerint biztosítani több téren a környező falvak ellátását is, ám ehhez kevesebbel járulnak hozzá a legkisebb települések. A megyei jogú városok pedig más nagyságrendet jelentenek. Ahogy az egyik kisvárosnál fogalmaztak: a megyei jogúak jóval nagyobb anyagi mozgástérrel bírnak, hiába nagyobb számszerűen az eladósodottságuk. Az intézményeiknél, amelyeket a kisebb városokban is fenn kell tartani, jobban tudják érvényesíteni a mérethatékonyságot, és politikai lobbierejük is nagyobb.

Arról, hogy a 2013-tól létrejövő járások feladatköre pontosan mi lesz, részletes szabályozás még nem készült, de a mostani tervek szerint anyagilag nem rontaná a kisebb városok helyzetét, hogy járásközpontokká válnak. Így ugyan még többször kell a környező falvak lakóinak oda utazni az ügyintézéshez, ám a megnövekvő anyagi terhet az állami közigazgatás keretéből állnák, a városoknak sok közük ehhez várhatóan nem lesz. Teher így is marad rajtuk: az új konvergenciaprogram szerint százmilliárddal is kevesebbet kaphat az önkormányzati rendszer jövőre. Annak eddig nincs jele, hogy a megszorításokat úgy osztanák el, hogy csökkenjen a kisvárosok hátránya.