Több százmilliárdos keretemelés
Közel 470 milliárd forinttal emelkedhet meg nyolc pályázati felhívás keretösszege a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (Ginop) a Magyar Közlönyben megjelent adatok szerint. Ahogyan a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) magyarázza, a Ginop éves fejlesztési kerete az aktuális piaci igényekhez igazodik, és módosítására negyedévente van lehetőség, emellett szakmailag is indokolt volt a változtatás. A kormány döntése értemében Az ifjúsági garancia elnevezésű kiemelt projekt esetében az emelés összege 120 milliárd forint, így 40 milliárd helyett 160 milliárd forint áll rendelkezésre. Az Út a munkaerőpiacra felhívásnál a kiinduló 102 milliárdos keretösszeg 224 milliárdra nőtt. Az NGM szerint a módosításokat az operatív program célcsoport-vállalása indokolta. A módosítással biztosítható a bevont több százezres létszám.
A Gyógyhelyek komplex turisztikai fejlesztése című konstrukció esetében az eredeti, 6,9 milliárd forintos keretösszeg 13,9 milliárd forintra növekedett – mint az NGM-től megtudtuk, a vártnál több a potenciális érdeklődő. Ráadásul számos esetben a gyógyhellyé minősítés is folyamatban van, ezért valószínűleg a gyógyhelyek száma is növekedni fog. Ugyancsak az erős érdeklődés miatt jut 40 milliárd forinttal több pénz a mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítésére, valamint 20 milliárddal több ugyanezen cégek kapacitásbővítő beruházásainak támogatására.
A Támogatott beruházási hitel az Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése című felhívás pénzügyi eszköz (visszatérítendő uniós támogatás) esetében 35,6 milliárd forinttal emelkedett, így 45,6 milliárd forint a felhasználható pénz. Ez a módosítás is a vállalásokkal függ össze. Az Európai Digitális Menetrend 2020-ig jelöli ki az Európai Unió infokommunikációs céljait, ezek közül is az egyik legfontosabb a gyors és szupergyors széles sávú infrastruktúra kiépítése. Elvárás, hogy 2020-ra minden háztartás számára elérhető legyen a legalább 30 Mbps sebességű újgenerációs (NGA) internethálózat, és a háztartások legalább fele rendelkezzen 100 Mbps vagy annál gyorsabb internet-hozzáféréssel. Az uniós programmal összefüggésben a 2014-ben kiadott Digitális nemzet fejlesztési program a nemzeti infokommunikációs stratégiában megjelölt stratégiai célok megvalósításához összefoglalja az elvégzendő feladatokat és azok határidejét. Az újgenerációs széles sávú infrastruktúra fejlesztése a program első pillére, ezen belül pedig a szupergyors, legalább 30 Mbps sávszélességgel elérhető háztartások arányának 2018-ig 100 százalékra kell növekednie. Ez azt jelenti, hogy addig több mint egymillió háztartást kell szupergyors tempóra kapcsolni.
