Trükköznek a munkáltatók a szakmunkás-minimálbérrel

Várhatóan sok cégnek okoz majd nehézséget jövőre a 15 százalékos minimálbér-emelés, de még nagyobb érvágást jelenthet a szakképzettek garantált bérminimumának 25 százalékos növelése. (Előbbi bruttó összege 127 ezer, utóbbi pedig 161 ezer forintra emelkedik 2017-ben.)

„A helyi bértárgyalások alapján már látszik, hogy sok cég megpróbálja megúszni az emelést. Elsősorban a munkakörök átminősítésével próbálkoznak, hogy ne kelljen a szakképzettek magasabb bérminimumát kifizetni, hanem csak a sima minimálbért” – mondta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, aki abban reménykedik, hogy hatékonyság- és termelékenységnövelési intézkedésekhez is vezet a cégeknél az emelés, nem csak trükközéshez.

A munkakörök egy részében törvény írja elő a középfokú végzettséget, mint például a kereskedelemben, a vendéglátásban, és számos szolgáltatóipari tevékenység esetében, így ezeknél nehezebb trükközni. Folyamatosan keletkeznek viszont olyan munkakörök a versenyszférában, amelyeket képtelen követni a törvény, ezért sok helyen könnyen lehet babrálni a feladat ellátásához szükséges végzettséggel – mutatott rá Kordás László.

Ez akár oda is vezethet, hogy az érintett munkavállalóknak kevesebb lesz a nettó fizetésük 2017-ben, mint az idén. A szakszervezeti szövetség éppen ezért ajánlásában felhívta tagjai figyelmét, hogy erre a veszélyre különösen ügyeljenek a helyi bértárgyalásokon. Az összes magyarországi foglalkoztatott mintegy kétharmadának munkát adó kis- és középvállalkozásoknál dolgozók kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, miközben vélhetően ennek a körnek okozza majd a legnagyobb nehézséget az emelés kigazdálkodása. A szakszervezeti vezető szerint a gyengén működő hazai munkaügyi ellenőrzés nem lesz nagy visszatartó erő.

A munkaügyi hatóság minden évben kiemelten kezeli a jogszabályban meghatározott összegű munkabér kifizetésének érvényesülését – válaszolta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) lapunk arra vonatkozó kérdésére, hogy tervez-e a kormányzat bármilyen intézkedést vagy ellenőrzést. A 2017. évi munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési irányelvek is rögzítik – emelte ki a tárca –, hogy a vizsgálatok kiemelt feladata a bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása mellett a kötelező legkisebb munkabérre és a garantált bérminimumra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése.

A jövő évben a hatóság kifejezetten vizsgálni fogja, hogy adott személy ugyanabban a munkakörben ugyanazon besorolás szerint van-e foglalkoztatva, mint 2016-ban volt – hangsúlyozta az NGM.
Kordás László szerint a helyi bértárgyalásokon már az is látszik, hogy a cafeteria adóterheinek változása, illetve a nagymértékű kötelező béremelés hatására a cégek eleve kevesebb pénzt szánnak a béren kívüli juttatásokra, illetve eltolódik a hangsúly a készpénzes juttatás felé.

Utóbbi keretében évi százezer forint adható fejenként, és az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy általában két részletben, kétszer 50 ezres összegben fizetik ki a cégek – mondta a szakszervezeti vezető. Emellett a cégek láthatóan kezdik átalakítani bérstruktúrájukat, mivel a munkaerő-hiányos helyzet feszültségeket okoz sok helyen: az új belépők a munkaerőért folyó éles verseny miatt gyakran jóval magasabb fizetést kapnak. A bérfeszültséget fokozza a jelentős minimálbér-emelés is, mivel e kategória felett összetorlódnak a fizetések.