BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ukrajna olcsóbb hitelre is alapoz

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az államcsőd elkerülésén dolgozó Ukrajna termelése és exportja zuhant az ország keleti részén folyó háború miatt. A Világgazdaságnak Mihajlo Junger, Ukrajna magyarországi ügyvivője nyilatkozott.

Nagyon rossz örökséggel indul az ukrán kormány ahhoz, hogy elkerülje az államcsődöt Ukrajna magyarországi ügyvivője szerint. Mihajlo Junger a Világgazdaságnak adott interjújában emlékeztetett, hogy az előző, Janukovics-kormány három év alatt mintegy 40 milliárd dollárnyi külső adóssággal vette át az országot, és az ország összes tartozását 2014 kezdetére 72 milliárdra növelte.

Ebből az új kormány már lefaragott 3 milliárdot, de a megmaradó tétel így is a GDP 70 százalékát képviseli.
A csőd elkerülésében nagy szerep jut a kedvező feltételekkel kapott hiteleknek. Ukrajna tavaly 9 milliárd dollárnyi IMF hitelt kapott, és 14 milliárdot fordított adóssága törlesztésére. Az idén 17,5 milliárdos IMF és 7,5 milliárdos egyéb kölcsönt remél, de ezekből csak 15 milliárd mehet a tartozás csökkentésére. Így a következő négy évben a külső adósságaiból még 30 milliárdot, a belsőből 17 milliárdot kell lefaragnia. Fontos lehetőség számára e téren a Keleti Partnerség csúcstalálkozón született, újabb, 1,8 milliárd eurós hitelmegállapodás is. A fizetési egyensúlyt javíthatja, hogy az új és olcsóbb hitelekből az ország a régebbi, drágábbakat fizeti ki.

„A csőd elkerüléséhez nagy szükségünk van a hitelezők belátására is” – tette hozzá Mihajlo Junger. A kötvénytulajdonosok csoportjával hetek óta zajló egyeztetéseket június közepére le kellene zárni ahhoz, hogy az IMF átutalja az akkor esedékes következő részletet. A magánhitelezők legutóbbi javaslatuk szerint elfogadnák a kötvények lejártának meghosszabbítását egy tízéves időszakon belül, emellett belemennének a kuponkifizetések összesen mintegy 500 millió dolláros mérséklésébe is. Az ukrán fél célja viszont a „haircut”, azaz a kötvények értékének csökkentése.

A törlesztéseket nehezíti az ország keleti részén folyó, és az ukrán adófizetők napi hárommillió dollárjába kerülő háború. „Ezt Oroszország kényszerítette ránk” – emelte ki az ügyvivő. A harcok miatt 1,3 millió belső menekültről is gondoskodni kell, ráadásul az ő munkájuk is hiányzik a gazdaságnak.

Az ország ipari régiójában dúló háború miatt negatívan hatott az ország gazdaságára: leállt a donbasszi térség bányainak és például a Dunaferrt is ellátó acélműveinek szinte teljes termelése. Az elhúzódó válság miatt a Nemzetközi Valutaalap legfrissebb elemzésében már 9 százalékos visszaesést prognosztizál erre az évre.

Ukrajna tavaly 13,5 százalékkal kevesebb árut exportált, és 28,3 százalékkal kevesebbet importált, mint 2013-ban. A FÁK-ba irányuló kivitele 31,3 százalékkal esett, ezen belül az oroszországi 33,7 százalékkal. Ezt az egyes ukrán termékekre előírt orosz beviteli tilalom is rontja. Viszont az EU-ban eladott ukrajnai termékek összértéke szerény 2,6 százalékkal nőhetett annak köszönhetően, hogy április 23-tól a legtöbb ukrán termék vámmentesen vihető be az uniós országokba.

Ágazati megközelítésben a legrosszabban az ipar és gépipar szerepelt, mert e termékek korábban főként az orosz piacon keltek el. Az exportban és a külföldi valutabevételekben így a mezőgazdasági termékek kerültek az első helyre. A szektor fejlesztését segítik az EU preferenciális kvótái és az agrárminisztérium által indított reform. Az idei vetési kampány nagyjából befejeződött. Hétmillió hektáron terem majd gabona és hüvelyes, kicsit kisebb területen a tavalyi 7,6 millió hektárnál. Ukrajna az idén 55 millió tonnás gabonatermést vár.

Ukrajnai idei gázellátása szempontjából fontos, hogy a nyár végére sikerrel záruljanak az EU, Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalások az országnak eladandó gáz új feltételeiről. Ugyanakkor az ukrán állami Naftogaz – a kormány döntésének eleget téve – egy vevőtől a teljes beszerzésének legfeljebb az 50 százalékát vásárolhatja meg. Ezért további gázforrásokat kell felkutatnia, kapacitást lekötnie a szlovákiai Budenicében lévő átadóponton, és újabb, fordított irányú szállításokat szerveznie, hogy ezekből kiválaszthassa a számára legkedvezőbbet. Ilyen lehetőségével egyébként már az idén is élhetett: májustól azért vásárolt 43 százalékkal a kevesebb gázt Szlovákia felől (ahonnan az első negyedévben félmilliárd köbmétert importált), mert orosz gázt olcsóbban kapott. Május 1-től ugyanezért nem vásárol a lengyel, és már április elejétől a magyarországi útvonalon.

Ám, ha az orosz eladó továbbra is alákínál a riválisainak, akkor a Naftogaz elég nehezen tarthatja majd az előírt, 50 százalékos importarányt.
Ukrajna közben arról egyeztet európai cégekkel és bankokkal, hogy azok meghitelezzék az az ukrajnai gáztárolók feltöltését. 32 milliárd köbméteres kapacitásuk a legnagyobb Európában.

Romló export

A magyar–ukrán árucsere az év első három hónapjában a hivatalos ukrán statisztikák szerint 760,5 millió dollár volt, ez 8,3 százalékos növekedést takar. Ezen belül a magyar export 102,2 százalékkal 551,5 millió dollárra emelkedett, főleg, mert január 10- és április 10. között újból érkezett Ukrajnába gáz Magyarország felől.

Az ukrajnai kivitel viszont 51,2 százalékkal 209 millió dollárra esett. A fő ok az volt, hogy 94,6 százalékkal 5,6 millió dollárra zuhant a vas- és acéltermékek, gépek eladása. Ötven százalékkal kevesebb olaj, olajtermék, vegyiáru és villamos energia érkezett, együtt 35,7 millió dollár értékben. Ugyanennyivel zsugorodott az érc és a homok behozatalunk is, összesen 4,6 millió dollárt kitéve.

Az ukrán–magyar gazdasági kapcsolatok újraerősítését Junger Mihajlo szerint határon átívelő együttműködések, így a közös infrastruktúraprojektek, valamint a meglévő és az újonnan létrehozandó vegyesvállalatok segíthetik. A magyar cégek ukrajnai befektetéseit ösztönözte a nagykövetség által Budapesten május 14-én „Ukrajna, csak az üzlet” nevű fórum is.

Az ukrajnai kivitel viszont 51,2 százalékkal 209 millió dollárra esett. A fő ok az volt, hogy 94,6 százalékkal 5,6 millió dollárra zuhant a vas- és acéltermékek, gépek eladása. Ötven százalékkal kevesebb olaj, olajtermék, vegyiáru és villamos energia érkezett, együtt 35,7 millió dollár értékben. Ugyanennyivel zsugorodott az érc és a homok behozatalunk is, összesen 4,6 millió dollárt kitéve.

Az ukrán–magyar gazdasági kapcsolatok újraerősítését Junger Mihajlo szerint határon átívelő együttműködések, így a közös infrastruktúraprojektek, valamint a meglévő és az újonnan létrehozandó vegyesvállalatok segíthetik. A magyar cégek ukrajnai befektetéseit ösztönözte a nagykövetség által Budapesten május 14-én „Ukrajna, csak az üzlet” nevű fórum is. -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.