Válsághelyzet lehet a fuvarozóknál
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTöbb fuvarozóra lesz szükség, és többe kerül a fuvarozás – egyebek között ilyen pénzügyi következményei lesznek annak, ha belátható időn belül nem sikerül megoldást találni a migráció kapcsán keletkezett legújabb helyzetre – mondta a Világgazdaságnak a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary ügyvezető főtitkára. Dittel Gábort annak kapcsán kerestük meg, hogy a bécsi Belügyminisztérium az embercsempészetre való hivatkozással megszigorította az osztrák–magyar határszakaszon áthaladó tehergépjárművek ellenőrzését.
A Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter tegnapi nyilatkozata szerint a határozatlan időre szóló döntés miatt több kilométeres sorok alakultak ki a határ magyarországi szakaszán, az M1 autópályán 25-30 kilométeres dugó alakult ki. Dittel Gábor kiemelte: a járművek nem állnak, hanem a határ előtt araszolnak, ami épp ezért beleszámít a vezetési időbe, de valójában a jármű nem a tervezett időbeosztás szerint végez munkát, ezért nem a megfelelő mértékben termel pénzt, miközben a szállítási idő növekszik. Ezért több fuvarozóra is szükség lesz, illetve lenne az egyébként is sofőrhiánnyal küzdő ágazatban, ráadásul a vállalkozások számára is megdrágul a fuvarozás. A költségek, a humánerőforrás várható növekedése mellett más, például pszichés következményei is lehetnek az új helyzetnek: ezek a járművezetők ugyanis már elszoktak attól, hogy a nyugati országok határain ilyen hosszasan kelljen várakozniuk.
„Egyelőre nem okozott különösebb fennakadást az ausztriai határellenőrzés szigorítása, de ha továbbra is minden teherautót megállítanak, a helyzet változhat” – mondta a Világgazdaságnak Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke. Sok függ attól, az osztrákok hogyan végzik a munkát: nyitnak-e például külön sávot a teherautóknak. Mindeddig a déli országrészből sem érkezett olyan jelzés a szervezethez, hogy a menekülők különösebben akadályozták volna a kamionokat a haladásban.
„Olyan információt viszont kaptunk, hogy a sofőrök a pihenőidejükben nem tudnak aludni, mert azt figyelik, nem mászik-e be valaki az autóba” – tette hozzá Ledó Ferenc. Szerinte a legnagyobb problémával a déli határszakasz közelében gazdálkodók küzdenek: ők szinte alig tudnak dolgozni a gépekkel földeken, annyi a menekült a közeli erdőkben, bokros vidéken. A bevándorlók gyakran letapossák a földeken a növényeket, és olykor megdézsmálják a már begyűjtött terményt is. Ami a szállítmányozókat illeti, hosszú távon az okozhat problémát, ha a fuvaridő lényegesen nő – például a szigorított határellenőrzések miatt –, ezért nem lesz elegendő sofőr az országban, mert egy németországi úthoz a jelenlegi egy helyett két ember kell majd.
A NiT Hungary szerint a helyzet azonnali reakciót kíván – mondta Dittel, ezért a testület holnapi elnökségi ülésén is napirendre kerül a probléma. Ha a gyakorlatot más országok is kiterjesztik, akkor a francia–angol átkelésnél alkalmazott megoldást is elképzelhetőnek tartja Dittel. E szerint nem határon, hanem már azt megelőzően – például Mosonmagyaróvárnál – ellenőrzési pontokat lehetne kijelölni, és akkor a határon nem torlódnának fel a járművek.
A francia–brit gyakorlat szerint egy több pontból álló lista alapján végzik az ellenőrzést, amelynek során a gépkocsi vezetőjének is nyilatkoznia kell. Dittel szerint tehát az is egy lépés lehet a megoldás felé, és a főtitkár azt is elképzelhetőnek tartaná, ha visszahoznák a vámzárat, a plombával igazolni lehetne a jármű sértetlenségét. Azt pedig a sztrádákon lévő kamerákkal lehetne kontrollálni, hogy az ellenőrzés után megállt-e a jármű, vagy sem.
A probléma rengeteg technikai kérdést vet fel, de mindennél fontosabb, hogy gyors beavatkozásra van szükség. Épp ezért kezdeményezni fogják a hatóságoknál a mielőbbi intézkedést – közölte Dittel. Szerinte egyébként a helyzetet úgy sem lehetne kezelni, ha az árut nem kamionon, hanem például vonaton szállítanák.
V4-csúcs menekültügyben
Rendkívüli csúcstalálkozón foglalkoznak a migrációs válsággal a négy visegrádi ország kormányfői – közölte Robert Fico szlovák miniszterelnök Pozsonyban. A cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák kormányfő találkozója pénteken lesz.Szlovákia elsősorban a fokozottabb osztrák határellenőrzések miatt szorgalmazza a rendkívüli V4-es csúcstalálkozó összehívását. Pozsony ugyanis attól tart, hogy a hetvenegy ember halálával járó ausztriai tragédia után az embercsempészek Szlovákián keresztül próbálják majd a célországokba továbbvinni a menekülteket.
Az Európát érő menekülthullámmal kapcsolatban Milos Zeman cseh államfő is megszólalt. Zeman szükségesnek tartaná, hogy megerősítsék az Európai Unió külső határainak védelmét. Szerinte ezen a téren eddig a szavakat nem váltották tettekre, ezért Csehországnak kell lépnie, akár a hadsereg segítségével is. Az Európai Bizottság által kidolgozott, a menekülteket az országok között elosztó, ellátásukhoz támogatást biztosító kvótarendszert a magyarhoz hasonlóan a cseh és a szlovák kormány is elutasítja. Maga az EU nem sieti el egyelőre a közös fellépést: a luxemburgi elnökség szeptember 14-re hívta össze a bel- és igazságügyminiszterek rendkívüli tanácsülését.
Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs ügyekért felelős tagja a franciaországi Calais-ben viszont arról beszélt, az EU kész a menedékkérelmek feldolgozását segítő hotspot kialakítására Magyarországon is.
A német kancellár is megszólalt tegnap. Angela Merkel kiemelte: nagyra becsüli, hogy Magyarország regisztrálja a menekülteket. Az unió migrációs szabályait összefogó Dublin III. rendelet alapján ez az első belépésnél kötelező, és a többi tagország a regisztráció országába küldheti vissza a menedékkérőket. A magyar kormány azzal érvel, hogy azok, akik például Szíriából érkeznek, valójában Görögország területén lépnek be az EU-ba és a schengeni övezetbe, ám ott nem regisztrálják őket. Németország a múlt héten úgy döntött, a szíriai menekülteket nem küldik vissza, ám a Dublin III. rendelet alkalmazásától nem térhet el – emelte ki Merkel.
Szlovákia elsősorban a fokozottabb osztrák határellenőrzések miatt szorgalmazza a rendkívüli V4-es csúcstalálkozó összehívását. Pozsony ugyanis attól tart, hogy a hetvenegy ember halálával járó ausztriai tragédia után az embercsempészek Szlovákián keresztül próbálják majd a célországokba továbbvinni a menekülteket.
Az Európát érő menekülthullámmal kapcsolatban Milos Zeman cseh államfő is megszólalt. Zeman szükségesnek tartaná, hogy megerősítsék az Európai Unió külső határainak védelmét. Szerinte ezen a téren eddig a szavakat nem váltották tettekre, ezért Csehországnak kell lépnie, akár a hadsereg segítségével is. Az Európai Bizottság által kidolgozott, a menekülteket az országok között elosztó, ellátásukhoz támogatást biztosító kvótarendszert a magyarhoz hasonlóan a cseh és a szlovák kormány is elutasítja. Maga az EU nem sieti el egyelőre a közös fellépést: a luxemburgi elnökség szeptember 14-re hívta össze a bel- és igazságügyminiszterek rendkívüli tanácsülését.
Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs ügyekért felelős tagja a franciaországi Calais-ben viszont arról beszélt, az EU kész a menedékkérelmek feldolgozását segítő hotspot kialakítására Magyarországon is.
A német kancellár is megszólalt tegnap. Angela Merkel kiemelte: nagyra becsüli, hogy Magyarország regisztrálja a menekülteket. Az unió migrációs szabályait összefogó Dublin III. rendelet alapján ez az első belépésnél kötelező, és a többi tagország a regisztráció országába küldheti vissza a menedékkérőket. A magyar kormány azzal érvel, hogy azok, akik például Szíriából érkeznek, valójában Görögország területén lépnek be az EU-ba és a schengeni övezetbe, ám ott nem regisztrálják őket. Németország a múlt héten úgy döntött, a szíriai menekülteket nem küldik vissza, ám a Dublin III. rendelet alkalmazásától nem térhet el – emelte ki Merkel. London: Schengen a hibás Csak azokat az uniós állampolgárokat fogadná szívesen Nagy-Britannia, akik konkrét állásajánlattal érkeznek a szigetországba, ellenkező esetben nem kaphatnának segélyt, és hat hónapon belül el kellene hagyniuk az országot – írta a Sunday Timesban megjelent írásában Theresa May. A konzervatív kormány belügyminisztere kiemelte: tavaly az EU-országokból Nagy-Britanniába települők 40 százaléka – 63 ezer ember – úgy érkezett, hogy semmiféle konkrét állásajánlata nem volt. A politikus szerint a többi uniós tagország is kárát látja a vándorlásnak – különösen az egészségügyi ágazatban –, ez is indokolná a David Cameron kormányfő által még tavaly év végén ismertetett terveket a bevándorlás szigorítására.
A brit belügyminiszter bírálta az európai országok között a személyek szabad mozgását lehetővé tevő schengeni határőrizeti rendszert is, amelynek Nagy-Britannia nem tagja. May szerint ez is felelős azokért a bűncselekményekért, amelyeket az embercsempészek a válságövezetekből menekülők ellen elkövetnek. -->
