Vége a bóvlinak

A Fitch Ratings volt az utolsó hitelminősítő, amelyik a három nagy közül megvonta Magyarország befektetésre ajánlott adósbesorolását még 2012-ben, és most ő minősített fel először. A több mint négy év bóvli utolsó évében a Fitch már a felminősítésre utaló pozitív kilátást tartott érvényben, majd péntek este „BB+” fokozatról egyel feljebb, „BBB–” szintre emelte a magyar osztályzatot, stabil kilátással – utóbbi annyit jelent, hogy egy ideig nem szeretné tovább javítani.

A felminősítés meglepte az elemzőket, habár jó ideje érett már. A magyar kormány két éve várta, hogy javuljon a besorolás, az utóbbi időben azonban úgy tűnt, mintha lemondott volna erről; a gazdasági növekedés lassulása, a jegybank alapítványainak botránya, a szigorú költségvetési gazdálkodás tervezett lazítása mind ez ellen szólt. „Nem volt beárazva a Fitch lépése” – mondta lapunknak egy piaci elemző, utalva arra, hogy péntek éjjel négyhavi mélypontról, 317-es szintről 315-ig kapaszkodott a forint az euróval szemben. Nem kizárt, hogy a hazai deviza tovább erősödik, bár a piac tudja, hogy az MNB nem akar túlzott felértékelődést. A magyar eszközök megítélése mindenesetre javulhat rövid távon, így az állampapírhozamok kissé csökkenhetnek.

A Fitch elsősorban Magyarország sérülékenységének csökkenésével magyarázta a felminősítést, ami a magas fizetésimérleg-többletnek, a devizahitelek forintosításának, valamint a jegybank önfinanszírozási programjának köszönhető. Utóbbi keretében az MNB állampapírok vásárlására késztette a bankokat, és a kockázatokat részben át is vállalta tőlük. Egy másik nagy hitelminősítő, a Standard & Poor’s (S&P) éppen ezt a programot kritizálta márciusban, mondván, hogy a jegybank túl nagy kockázatot vállal, és azzal is fenyegetett, hogy ha romlik az MNB működésének az átláthatósága vagy a költségvetés helyzete, akkor leminősíti Magyarországot. Elemzők szerint az S&P idén még nem javít a magyar osztályzaton, náluk még a pozitív kilátás sincs meg.

A kulcs a Moody’s Investors Service döntése lesz, hiszen ahhoz, hogy a konzervatív politikát folytató alapok, intézményi befektetők is megvegyék a magyar állampapírokat, két befektetési ajánlás kell. A JP Morgan azzal kalkulál, hogy a Moody’s júliusban vagy szeptemberben teszi a magyar államadósságot a befektetési sáv legalsó lépcsőfokára. A Moody’s tavaly novemberben javította stabilról pozitívra a kilátást, akkor azt írták, hogy alacsony költségvetési hiány, gyors GDP-növekedés, csökkenő államadósság, valamint kiszámíthatóbb gazdaságpolitika kell a felminősítéshez. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szombati sajtótájékoztatóján elmondta, ha még egy cég felminősítene, az 40-60 milliárd forintos megtakarítást is jelentene az adósságpiacon egy-másfél év alatt.

A Fitch mostani elemzése szerint a GDP-arányos államadósság a tavaly év végi 75,3 százalékról idén 73,2-re csökkenhet, és 2022-re további trendszerű csökkenéssel 67-re ereszkedik. Nem aggódnak a jövőre tervezett magasabb, 2,4 százalékos költségvetési hiány miatt sem, mert úgy vélik, hogy habár a választások előtt lazít a kormány, három éven belül 1,5 százalékra csökken a büdzsé strukturális hiánya. A hitelminősítők hosszú évekig a bankadó magas szintjét rótták fel, mint ami visszafogja a hitelezést és a gazdaság növekedését, most a Fitch szerint a bankadó csökkentése kiszámíthatóbb környezetet teremtett.

A Fitch középtávon 2 százalék körüli gazdasági növekedés mellett ugyanekkora költségvetési hiánnyal kalkulál, vagyis fennmarad a kormány elkötelezettsége a feszes gazdálkodás mellett. Ha ez mégsem lenne így, akkor leminősítenek – figyelmeztettek –, mint ahogy akkor is, ha megint kiszámíthatatlan intézkedéseket hoz a kormány, amelyek miatt problémákba ütközik a finanszírozás.

A legtöbb elemző úgy véli, hogy Magyarország a következő években mindhárom hitelminősítőnél visszakerül a befektetésre ajánlott kategóriába, de a jó adósoknak számító „A” kategória még fényévekre marad.

A kiszámíthatatlanság miatt kaptunk rossz osztályzatot

A Moody’s és az S&P 2011 végén, a Fitch 2012 elején vágta bóvliba Magyarországot a romló finanszírozási körülményekre, az egyre drágábbá váló adósságfinanszírozásra hivatkozva, ami szerintük a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika eredménye volt. Az IMF-fel való „játékot” sem honorálták, hiszen a kabinet 2011-ben hónapokig úgy tett, mintha meg akarna állapodni egy hitelkeretről, de valójában csak a piacokat akarták megnyugtatni. A hitelminősítők kritizálták a magas bankadót, a végtörlesztést, az Alkotmánybíróság hatáskörének csorbítását és a jegybanktörvény módosítását is. A Fidesz úgy vette át 2010-ben a kormányrudat, hogy mindhárom cégnél befektetési ajánlása volt az országnak. A Moody’s három fokozattal tartotta a bóvli felett a magyar adósságot, majd 2010. december 6-án két fokozattal lerontották a besorolást, miután nem tetszett nekik, hogy a kormány kirúgta az IMF-et, bevételnövelő intézkedéseket hozott, és államosította a mintegy 3000 milliárd forintos magán-nyugdíjpénztári vagyont. Ekkor még a Fitchnél is két fokozattal voltunk a befektetésre nem ajánlott sáv felett, ők karácsony előtt egy nappal lökték a befektetési sáv aljára az országot.