Végre nem romlott tovább a magyar gazdasági növekedés
Nem lassult tovább a magyar gazdaság az év utolsó hónapjaiban a Világgazdaság mutatója szerint. A gyorsulási irányadó (GYIA) 2,44 százalékos növekedésről tanúskodik novemberben, ami megegyezik az előző hónapok dinamikájával. Ezzel megszakadhat a gazdasági növekedés trendjének romlása. Októberhez képest 0,26 százalékkal növekedett a GYIA, ami némi élénkülést jelent a nyári hónapok 0,15-0,2 százalék körüli bővüléséhez képest, igaz, ez csak halvány emelkedés.
A tíz részindex fele növelte a GYIA-t, négy visszahúzta, és egy nem gyakorolt semmilyen hatást. Elsősorban továbbra is a pénzügyi indikátorok teljesítettek kedvezően, míg a makrogazdasági komponensek csökkentették a mutatót. Az öt pénzügyi részindex közül csak a reálkamat emelkedése hatott negatívan. A pénzkínálat reálértéke tovább növekedett, az Ifo-index javult, a BUX-index reálértéken emelkedett, a rövid és a hosszú lejáratú állampapírok közötti kamatkülönbség pedig csökkent. Főképp ennek a négy komponensnek a jó teljesítménye segített abban, hogy a GYIA havi alapon emelkedjen, és az éves index is megálljon a lejtőn.
A makrogazdasági komponensek közül egyedül a munkakeresés átlagos időtartamának a csökkenése (19,3 hónapról 19,1-re) hatott kedvezően, miközben a reálkeresetek havi alapon stagnáltak. A fogyasztási hitelek állománya csökkent, az ipari termelés volumene visszaesett, ráadásul a rendelési adatok sem sugallnak semmit jót a jövőre nézve.
A magyar gazdaság tavaly év elején még 3,5-4 százalékkal növekedett, az idei első fél évben azonban 3 százalék alá esett a GDP-növekedés. A harmadik negyedévben kiábrándítóan gyenge, 2,3 százalékos adatot publikált a KSH, ami meglepte az elemzőket.
A lassulásban nagy szerepet játszott a mezőgazdaság idei gyenge teljesítménye, de az ipari termelés lendületvesztése és az építőipar fékezése is komoly visszahúzó tényező volt. Egyedül a szolgáltatásokat jellemző dinamika tarthat ki, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a háztartások fogyasztása tartósan és erőteljesen növekszik. Ugyan az uniós források gyorsuló lehívásának hatása már kezd kifutni, de az idei negyedik negyedévben ez a tényező még érdemben támogathatja a növekedést. Sőt, néhány elemző az év végi gyorsulást sem zárja ki, mert 2015-ben lezárul az előző uniós költségvetési ciklus, amelyből jövőre már nem lehet forrásokat lehívni. Az új uniós ciklus kifizetései pedig döcöghetnek, éppen ezért több szakértő azt sem zárja ki, hogy a jövő év első felében tovább lassul a magyar gazdaság.
Ha viszont a mezőgazdaságnak sikerülne egy átlagos évet teljesítenie, akkor az részben kompenzálhatná az EU-források kiesését, ráadásul elindul a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának kivezető szakasza – amely sokak szerint inkább a program felpörgetése –, ráadásul a jegybank új hitelélénkítéssel is támogatni fogja a gazdaságot. Mindezek miatt nem valószínű, hogy 2 százalék alá csúszik a növekedés dinamikája.
