Visszaeső élelmiszer-fogyasztás
Az ajánlott kalóriabevitel 113 százalékát, 12 233 kilojule-t (vagyis közel háromezer kalóriát) fogyasztottak el a magyarok 2013-ban – derül ki a KSH múlt hét végén megjelent, az élelmiszermérlegről és a tápanyagfogyasztásról szóló tanulmányából. Az ajánlott mennyiség – közepes igénybevételnek kitett felnőttet tekintve – 10 866 kilojule (mintegy 2600 kalória) volna: az értékhez fokozatosan közelít a magyar fogyasztás, ám ez csak részben köszönhető az egészségtudatos táplálkozás térnyerésének. Valójában folyamatosan esik vissza az élelmiszer-fogyasztás, ám a statisztikailag kimutatott csökkenésben szerepet kaphatott a feketegazdaság térnyerése is.
Tavalyelőtt egy magyarra átlagosan 615 kiló élelmiszer jutott a termelési mennyiségből kiinduló statisztika szerint, amely figyelembe veszi a kivitt és a behozott árukat és a készletváltozást is, de nem számol a turizmussal: az idelátogató vendégek ebből a szempontból belföldi fogyasztóknak számítanak, míg a külföldön nyaraló magyarok étkezése nem szerepel a statisztikában (kivétel, ha csak az itthon vásárolt konzerveket fogyasztották el). Az így számolt élelmiszer-fogyasztás folyamatosan csökken: az ezredfordulón még évente több mint 700 kiló jutott egy magyarra, a 2013-as mennyiség ennél 12,4 százalékkal kevesebb.
A legnagyobb mértékben a húsok fogyasztása esett vissza, több mint 20 százalékkal: az ezredfordulón még évi 70 kiló hús jutott minden magyarra, míg 2013-ban már csak 55,5. A marhahúsfogyasztás 2005 óta 30 százalékkal esett, már csak 2,2 kilónál jár. A legnagyobb vesztes a baromfiágazat: az egy főre jutó fogyasztás az ezredfordulós 33,7 kilóról esett vissza a 2013-ban regisztrált 24,8 kilóra. Ez már alig haladja meg az eladott sertéshús mennyiségét (2013-ban fejenként 24 kiló). A visszaesés ráadásul a termelés szintjén ennél akár nagyobb is lehetett: a KSH meg is jegyzi például, hogy 2013-ban a sertéshústermelés 6 százalékos visszaesését az import kompenzálta, a baromfisoknál pedig a szintén közel 6 százalékos csökkenést kísérte az eddig kis jelentőségű behozatal 20 százalékos növekedése.
A termelés mennyiségének kiesését persze magyarázhatja a feketegazdaság térnyerése is, amire utalhat, hogy a hústermelésen belül a vágóhidak kibocsátása 2013-ban 2,7 százalékkal esett vissza csupán, míg a házi vágásoké egyharmadával zuhant. (Ez után, csak 2014-ben következett a feldolgozatlan sertéshúsok áfájának mérséklése ugyanis, ami visszafogta a feketegazdaságot a területen.) Egyedül a halfogyasztás növekedett az utóbbi közel másfél évtizedben jelentősen – az ezredfordulóhoz képest 23 százalékos a növekedés, de ez sem jelent sokat: három kilóról 3,7 kilóra nőtt ugyanis csupán a fogyasztás (igaz, volt ennél nagyobb is, 3,8 kiló 2007-ben és 2008-ban).
A KSH negatív jelenségként értékeli, hogy a hazai tejfogyasztás tekintetében az egy főre jutó mennyiség jelentősen, egy év alatt 5,6 százalékkal csökkent 2013-ban (148 kiló/főre), amiben szerepet játszhatott a termelés mérséklődése is. A tojásfogyasztás is tovább mérséklődött (a jelenség 2004 óta tart), ám az ütem is lassabb: 2013-ban mindössze 1 darabbal csökkent 2012-höz viszonyítva, és 214 darab. Ez a szint a 2008–2012-es évek átlagához képest 8,8 százalékkal alacsonyabb. Tíz évvel korábban még 70 darabbal több tojás fogyott egy főre vetítve.
A magyarok ugyanis még mindig túl sok zsírt és fehérjét visznek be: az ajánlott mennyiség (szintén az átlag felnőttnek) napi 80 gramm fehérje és 85 gramm zsír volna – ehhez képest előbbiből 92, zsírból viszont 129 gramm fogyott 2013-ban (átlagosan és naponta). Igaz, az értékek sokkal jobbak, mint az ezredfordulón, miközben egyre nagyobb szerepet kapnak a növényi zsírok is: ezeknek a fogyasztása az ezredforduló óta 9 százalékkal emelkedett, míg az állati eredetű zsíroké 36 százalékkal csökkent 2013-ig. A táplálékbevitel leginkább szénhidrátból volt gyenge: az ajánlott 370 helyett 351 gramm. Az alacsony kalóriatartalmú zöldség- és gyümölcsfélék 2013-ban a tápanyagfogyasztás 15 százalékát adták (mennyiségben ugyanakkor ezek teszik ki a fogyasztás több mint 30 százalékát).
Az egy főre jutó zöldség- és gyümölcsfogyasztás 186,5 kiló volt – ez 7,1 százalékkal nagyobb az egy évvel azelőttinél, ám 3 százalékkal marad el az előző öt év átlagától, és 14,3 százalékkal kevesebb az ezredfordulón regisztráltnál. A KSH szerint a fogyasztás a termelés és az árak függvényében ingadozik a területen, amire példa az is, hogy a zöldségfélék fejenkénti 101 kilós fogyasztása szinten maradt, ám a gyümölcsöké jelentősen – 11 kilóval –, 86 kilóra emelkedett. A gyümölcsök 85 százaléka hazai termesztésű volt, míg 15 százalékot tett ki a déligyümölcsök aránya.
Sör helyett tömény?
Tovább mérséklődött az egy főre jutó összes szeszesital-fogyasztás 2013-ban, fejenként már csak 9,1 abszolút litert (ez százszázalékos szeszre számított érték) ittak meg a magyarok, ami a 2000-es évek elején mért 11 literes csúcsnál 20 százalékkal kevesebb. Az elfogyasztott bor mennyisége 2013-ban kicsit nőtt (23,8 liter volt, 0,1 literrel több a 2012-esnél), ám az ezredfordulásnál ez 4,5 literrel kevesebb. A sörfogyasztás 64,6 liter volt fejenként: öt literrel esett vissza egyetlen év alatt, évtizedes mélypontot érve el. Ezzel a söröktől az égetett szeszes italok vették át a vezetést az italpiacon: 2013-ban már a fogyasztás 35,2 százalékát tették ki a tömények, míg 35 százalék volt a sör, és 29,8 százalék a borok aránya.
