BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Visszaeső élelmiszer-fogyasztás

Egyre kevesebbet és egészségesebbet, de még mindig sokat és zsírosat esznek a magyarok. A KSH legfrissebb jelentése szerint 2013-ra évi 615 kilóra csökkent az egy főre jutó élelmiszer-fogyasztás, és miközben zuhan a húsok hivatalos forgalma, folyamatosan esik vissza a tej és a zöldségfélék belföldi vásárlása is.

Az ajánlott kalóriabevitel 113 százalékát, 12 233 kilojule-t (vagyis közel háromezer kalóriát) fogyasztottak el a magyarok 2013-ban – derül ki a KSH múlt hét végén megjelent, az élelmiszermérlegről és a tápanyagfogyasztásról szóló tanulmányából. Az ajánlott mennyiség – közepes igénybevételnek kitett felnőttet tekintve – 10 866 kilojule (mintegy 2600 kalória) volna: az értékhez fokozatosan közelít a magyar fogyasztás, ám ez csak részben köszönhető az egészségtudatos táplálkozás térnyerésének. Valójában folyamatosan esik vissza az élelmiszer-fogyasztás, ám a statisztikailag kimutatott csökkenésben szerepet kaphatott a feketegazdaság térnyerése is.

Tavalyelőtt egy magyarra átlagosan 615 kiló élelmiszer jutott a termelési mennyiségből kiinduló statisztika szerint, amely figyelembe veszi a kivitt és a behozott árukat és a készletváltozást is, de nem számol a turizmussal: az idelátogató vendégek ebből a szempontból belföldi fogyasztóknak számítanak, míg a külföldön nyaraló magyarok étkezése nem szerepel a statisztikában (kivétel, ha csak az itthon vásárolt konzerveket fogyasztották el). Az így számolt élelmiszer-fogyasztás folyamatosan csökken: az ezredfordulón még évente több mint 700 kiló jutott egy magyarra, a 2013-as mennyiség ennél 12,4 százalékkal kevesebb.

A legnagyobb mértékben a húsok fogyasztása esett vissza, több mint 20 százalékkal: az ezredfordulón még évi 70 kiló hús jutott minden magyarra, míg 2013-ban már csak 55,5. A marhahúsfogyasztás 2005 óta 30 százalékkal esett, már csak 2,2 kilónál jár. A legnagyobb vesztes a baromfiágazat: az egy főre jutó fogyasztás az ezredfordulós 33,7 kilóról esett vissza a 2013-ban regisztrált 24,8 kilóra. Ez már alig haladja meg az eladott sertéshús mennyiségét (2013-ban fejenként 24 kiló). A visszaesés ráadásul a termelés szintjén ennél akár nagyobb is lehetett: a KSH meg is jegyzi például, hogy 2013-ban a sertéshústermelés 6 százalékos visszaesését az import kompenzálta, a baromfisoknál pedig a szintén közel 6 százalékos csökkenést kísérte az eddig kis jelentőségű behozatal 20 százalékos növekedése.

A termelés mennyiségének kiesését persze magyarázhatja a feketegazdaság térnyerése is, amire utalhat, hogy a hústermelésen belül a vágóhidak kibocsátása 2013-ban 2,7 százalékkal esett vissza csupán, míg a házi vágásoké egyharmadával zuhant. (Ez után, csak 2014-ben következett a feldolgozatlan sertéshúsok áfájának mérséklése ugyanis, ami visszafogta a feketegazdaságot a területen.) Egyedül a halfogyasztás növekedett az utóbbi közel másfél évtizedben jelentősen – az ezredfordulóhoz képest 23 százalékos a növekedés, de ez sem jelent sokat: három kilóról 3,7 kilóra nőtt ugyanis csupán a fogyasztás (igaz, volt ennél nagyobb is, 3,8 kiló 2007-ben és 2008-ban).

A KSH negatív jelenségként értékeli, hogy a hazai tejfogyasztás tekintetében az egy főre jutó mennyiség jelentősen, egy év alatt 5,6 százalékkal csökkent 2013-ban (148 kiló/főre), amiben szerepet játszhatott a termelés mérséklődése is. A tojásfogyasztás is tovább mérséklődött (a jelenség 2004 óta tart), ám az ütem is lassabb: 2013-ban mindössze 1 darabbal csökkent 2012-höz viszonyítva, és 214 darab. Ez a szint a 2008–2012-es évek átlagához képest 8,8 százalékkal alacsonyabb. Tíz évvel korábban még 70 darabbal több tojás fogyott egy főre vetítve.

A magyarok ugyanis még mindig túl sok zsírt és fehérjét visznek be: az ajánlott mennyiség (szintén az átlag felnőttnek) napi 80 gramm fehérje és 85 gramm zsír volna – ehhez képest előbbiből 92, zsírból viszont 129 gramm fogyott 2013-ban (átlagosan és naponta). Igaz, az értékek sokkal jobbak, mint az ezredfordulón, miközben egyre nagyobb szerepet kapnak a növényi zsírok is: ezeknek a fogyasztása az ezredforduló óta 9 százalékkal emelkedett, míg az állati eredetű zsíroké 36 százalékkal csökkent 2013-ig. A táplálékbevitel leginkább szénhidrátból volt gyenge: az ajánlott 370 helyett 351 gramm. Az alacsony kalóriatartalmú zöldség- és gyümölcsfélék 2013-ban a tápanyagfogyasztás 15 százalékát adták (mennyiségben ugyanakkor ezek teszik ki a fogyasztás több mint 30 százalékát).

Az egy főre jutó zöldség- és gyümölcsfogyasztás 186,5 kiló volt – ez 7,1 százalékkal nagyobb az egy évvel azelőttinél, ám 3 százalékkal marad el az előző öt év átlagától, és 14,3 százalékkal kevesebb az ezredfordulón regisztráltnál. A KSH szerint a fogyasztás a termelés és az árak függvényében ingadozik a területen, amire példa az is, hogy a zöldségfélék fejenkénti 101 kilós fogyasztása szinten maradt, ám a gyümölcsöké jelentősen – 11 kilóval –, 86 kilóra emelkedett. A gyümölcsök 85 százaléka hazai termesztésű volt, míg 15 százalékot tett ki a déligyümölcsök aránya.

Sör helyett tömény?

Tovább mérséklődött az egy főre jutó összes szeszesital-fogyasztás 2013-ban, fejenként már csak 9,1 abszolút litert (ez százszázalékos szeszre számított érték) ittak meg a magyarok, ami a 2000-es évek elején mért 11 literes csúcsnál 20 százalékkal kevesebb. Az elfogyasztott bor mennyisége 2013-ban kicsit nőtt (23,8 liter volt, 0,1 literrel több a 2012-esnél), ám az ezredfordulásnál ez 4,5 literrel kevesebb. A sörfogyasztás 64,6 liter volt fejenként: öt literrel esett vissza egyetlen év alatt, évtizedes mélypontot érve el. Ezzel a söröktől az égetett szeszes italok vették át a vezetést az italpiacon: 2013-ban már a fogyasztás 35,2 százalékát tették ki a tömények, míg 35 százalék volt a sör, és 29,8 százalék a borok aránya.


Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.