A "Válassza a közösségi közlekedést!" című program nyugat-európai mintára készült; célja, hogy növelje a közösségi közlekedés lehetőségeinek kihasználtságát, és ezzel párhuzamosan csökkentse a személygépkocsi-használatot.
Mint kiderült, a programban szívesebben vettek részt a nők, a fiatalabb korcsoportok tagjai, a legalább érettségivel rendelkezők, illetve a közepes vagy annál magasabb társadalmi státusú családban élők. A tanulmány szerint a program ideális alanyai inkább utasként, mint vezetőként használják a kocsijukat, legfeljebb 5 perc távolságra laknak egy BKV-megállótól, és ha csak alkalmanként is, de azért használják a BKV-t.
A legaktívabbnak a kismamák és a fiatal anyukák mutatkoztak, ők ugyanis általában rövidebb utazásokat tesznek meg, és több idejük is van. Ugyancsak aktívak voltak a középkorú családosok, akik bár rendelkeznek autóval, utazásaik egy részéhez a BKV-t használják, és gyerekeik is BKV-val járnak iskolába. A kutatás szerint ők azok, akik nagyobb P+R kapacitás mellett egyértelműen a közösségi közlekedést választanák utazásaikhoz.
Nyitottak voltak a fiatalok is; ez részben annak is köszönhető - állapítja meg a tanulmány -, hogy a felmérést is 20-25 éves fiatalok készítették, akik két alkalommal is felkeresték a programban résztvevőket, egy alkalommal pedig telefonon érintkeztek velük.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a résztvevők kétharmada gyakrabban járna BKV-val, ha több P+R parkoló lenne, és ha a közösségi közlekedésért az utazás hosszával arányosan kellene fizetni. A megkérdezettek fele gyakrabban utazna a BKV járataival, ha sűrűbben járnának, ha kisebb lenne a zsúfoltság a járműveken és ha kevesebbszer kellene átszállni.
A programban való részvételt azok utasították el, akik amúgy is BKV-val járnak, akiknek a munkája, élethelyzete megköveteli a gépkocsihasználatot, illetve azok, akik nem is akarnak kísérletezni a közösségi közlekedéssel. Utóbbiak azok közül kerülnek ki, akik számára nincs semmi vonzó a közösségi közlekedésben, és ezzel párhuzamosan semmit sem tekintenek zavarónak az autóhasználatban.
Legtöbbjük számára a közösségi közlekedés nem több egyfajta szükségmegoldásnál; körükben a BKV megítélése igen rossz - függetlenül attól, hogy nem is használják. Ők azok - többségük egyedülálló férfi -, akik napi szinten szembesülnek a közlekedés helyzetének romlásával, de nem látnak összefüggést az autók számának növekedése és a közlekedés ellehetetlenülése között, így aztán egyéni felelősséget sem vállalnak a helyzet javításában.
