Újra iható lesz a Duna? Drága és nem látványos beruházás
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgyelőre nem lett igazuk azoknak, aki azt jövendölték: megbénul és dugóba fullad Budapest közlekedése, amint a budai alsórakpart alatt, a Margit híd és az Erzsébet híd közötti szakaszon is megkezdik a budai főgyűjtőcsatorna építését. Ez a kegyelmi állapot valószínűleg szeptemberig tart, de pillanatnyilag az autósok valahogy boldogulnak a rakpart nélkül is. Ráadásul a rakpart Margit hídtól északra eső szakaszát is kénytelenek elkerülni, amelyet másfél méterrel megemelnek és ki is szélesítenek, emiatt az említett szakaszon 2009 végéig a munkásoké a terep.
„Újabb szakaszába lépett az építkezés, ezért a budai alsó rakpart északi és középső szakaszát is le kellett zárni. Várhatóan két hónapon át egyáltalán nem lehet ezen a rakparton közlekedni” – magyarázta Demszky Gábor. A főpolgármester a beruházásról elmondta, hogy a közel 7 kilométer hosszú csatorna az összegyűjtött szennyvizet a kelenföldi átemelőtelepre juttatja, ahonnan az a Dunát keresztező nyomócsövekben kerül át a Csepeli Központi Szennyvíztisztító Telepre. Eddig mintegy 1100 méternyi csatornát fektettek le és elkészült az átvezetés Budáról, illetve a Ferencvárosból Csepelre.
„Olyan csatornát kell építeni, ami régészeti jelentőségű területeket keresztez, ráadásul a Duna vízjárása is befolyásolja az építkezést” – mondta Tóth István. A beruházás projektmenedzsere hozzátette: a munkálatokba beletartozik a partfal korrekciója, a csatorna- és egyéb közműépítések, burkolatépítés, valamint az Üstökös utcai csomópont megépítése. „A munka méretéhez képest ez egy gyors átfutási idejű projekt.
A lezárások ugyan kellemetlenségekkel járnak, de az eredményre érdemes lesz odafigyelni” – hangsúlyozta a menedzser. Jelenleg Budapest 790 ezer háztartásából naponta megközelítőleg 600 ezer köbméter szennyvíz kerül a Dunába, amelynek kevesebb, mint 50 százalékát képesek befogadni és megfelelően kezelni a szennyvíztisztító telepek. Mondani sem kell, hogy ez jelentős környezeti terhelést jelent a Duna fővárosi, illetve attól délre eső szakaszán. Példának okáért az Ördögárok kivezetésnél napi 50 ezer köbméter szennyvíz ömlik a folyóba.
A Csepel északnyugati szigetcsúcsában épülő központi szennyvíztisztító telep most mintegy 75-80 százalékos készültségű, amelynek próbaüzeme jövő ilyenkor kezdődhet. Teljes gőzzel pedig 2010 júliusától működhet és 95 százalékosra növeli a biológiailag tisztított víz arányát. Az új rendszer a Budapesten egy nap alatt keletkező szennyvízmennyiség mintegy felét befogadja majd. A szennyvíztisztító összesen mintegy 430 millió euróba (vagyis nagyjából százmilliárd forintba) kerül, a költségek 65 százalékát az EU, ötödét a magyar állam, a többit pedig a főváros fizeti. Azért kell például a 4-es metró építésével egyszerre megvalósítani, mert Budapest a 2013-ig tartó költségvetési időszakban számíthat leginkább Brüsszel anyagi támogatására, utána már jóval kevesebb uniós pénzre pályázhat.
Nem lesz büdös a telep
A szennyvíz a telepen előbb egy előtisztító egységbe érkezik majd. Tőle jobbra és balra 9-9 medencét alakítanak ki. Ezek lesznek a szennyvízfaló gyomrai: a labirintus-, levegőztető- és utóülepítő medencék. A keringő szennyvízbe levegőt fújnak, a víz aztán az utóülepítőbe folyik, ahol kiülepszik belőle a szennyezéseket megkötő anyag. Innen az iszaprothasztó tornyokba juttatják a végterméket. A rothasztás során gáz keletkezik, ami saját energiafelhasználásának nagy részét képes lesz fedezni a telepnek. Az iszapot végül komposztálókba szállítják, ahol mezőgazdasági használatra alkalmassá teszik azt. Az ígéretek szerint sem büdös, sem zajos nem lesz a telep.
