Világgazdaság Online

Budapesten és néhány vidéki nagyvárosban összesen több mint ezren, Európa-szerte pedig több tízezren tüntettek a hét végén a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement – ACTA) ellen, amelynek egyik célja, hogy biztosítsa az egyezményt ratifikáló országokban az internetes kalózkodással szembeni hatékonyabb fellépést. A folyamatos tiltakozások miatt egyre több, korábban a megállapodás mellett álló ország hátrál ki az ACTA mögül, míg más uniós államokban – ahol a kormányzat továbbra is kiáll az egyezmény mellett – az ellenzéki pártok kritizálják élesen a szabályozástervezetet. Itthon már az LMP és a Jobbik Ifjúsági Tagozata is felszólította a kabinetet, hogy ne ratifikálja a megállapodást.

Az ACTA – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megfogalmazása szerint – egy nemzetközi szerződés, amely kötelező és opcionális szabályokat tartalmaz a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével kapcsolatban. A kontraktust január végén írta alá az Európai Unió, illetve 22 EU tagállam (köztük hazánk is). Utóbbira azért volt szükség, mert a dokumentumnak a büntetőjogra vonatkozó rendelkezései is vannak, márpedig ezek tagállami hatáskörbe tartoznak. Az aláírás időzítése már csak azért is volt meglepő, mert mindössze bő egy héttel azt követően került rá sor, hogy az Egyesült Államokban az igen komoly tiltakozások miatt visszavonták a kalózkodás elleni törvénytervezet (Stop Online Piracy Act – SOPA), amit a szakma úgy könyvelt el, hogy az internetes vállalatok győzelmet arattak a szerzői jogokért küzdő filmes, és szoftvercégek felett.

Az amerikai ellenállás sikereinek nyomán az ACTA aláírását követően szinte azonnal megindult a tiltakozás Európában is, annak érdekében, hogy az egyes tagállamok ne ratifikálják a megállapodást. Az egyezmény ellenzői arra figyelmeztettek, hogy a kontraktus a kalózkodás elleni küzdelem jegyében utat nyit a cenzúra előtt és lehetővé teszi az internetezők adatforgalmának monitorozását is, amivel emberi jogokat sért. Az ellenzők az elmúlt hetekben számos fórumon csaptak össze a megállapodás támogatóival, akik szerint viszont az ACTA elleni érvek nem állják meg a helyüket, hiszen az uniós és magyar jogszabályok változtatás nélkül megfelelnek a megállapodás rendelkezéseinek, azaz az egyezmény semmilyen változást nem hoz a szabályozásban.

Ennek ellenére a dokumentum aláírása óta egyre több uniós ország visszakozik, s különösen nagy a megállapodás ellenzőinek száma a kelet-közép-európai régióban. A lengyel és a cseh kormány már múlt hétfőn bejelentette, hogy leállítja az ACTA ratifikálását, a hét végén pedig a lettek is hasonló döntést hoztak. Itthon egyelőre hivatalos kormányzati állásfoglalás nincs, s a kabinet az ellenzéki pártok tiltakozására sem reagált érdemben, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületnél ugyanakkor lapunknak jelezték, hogy a kabinet döntését megelőzően az illetékes minisztérium társadalmi egyeztetésre fogja bocsátani a megállapodás kihirdetéséről szóló törvény tervezetét.

Szakértők szerint egyébként az egyezmény támogatóinak érvelése közelebb áll a valósághoz, hiszen az ACTA esetleges ratifikálása automatikus változást sem a hazai, sem az uniós jogrendben nem eredményez. Losonci András Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda jogi szakértője a Világgazdaságnak elmondta: a megállapodás általános kötelezettségeket fogalmaz meg, konkrét intézkedéseket nem, ezeket az aláíró országok jogkörébe delegálja. Mindez azt is jelenti, hogy a szerződés sokkal kevésbé szigorú, mint amerikai „unokatestvére”, a SOPA, amelyhez ellenzői igen gyakran hasonlítják. Nem állja meg például a helyét, az a híresztelés, hogy az unió által aláírt egyezmény – az amerikai törvénytervezethez hasonlóan – kötelezővé teszi az internetszolgáltatóknak a felhasználói tartalmak ellenőrzését annak érdekében, hogy kiszűrhessék a jogsértéseket. Losonci András elmondta: az Egyesült Államokban valóban volt ilyen törekvés, az EU-ban azonban ez már csak azért sem lehetséges, mert az Európai Bíróság egy precedens értékű ítéletében épp három hónapja utasított vissza egy ilyen próbálkozást, mivel az információs alapjogokat sértett volna.
Automatikus szabályozásváltozást tehát nem feltétlenül hoz az ACTA, ahogy azonban Mayer Erika, internetjogi szakértő fogalmazott: az ördög ezúttal a részletekben rejlik. A szerződés ugyanis bár valóban összeegyeztethető a hatályos uniós és hazai törvényekkel is, megteremti a lehetőségét annak, hogy jelentősen szigorítsák a jelenlegi szabályozást.

A szakértő jelezte: az egyezmény alapján például a szolgáltatók jogot kaphatnak az internethozzáférés felfüggesztésére, ez pedig ténylegesen emberi jogokat sérthet. Bár ezeket az intézkedéseket nem kötelező beépíteniük az egyes aláíró országoknak a nemzeti jogalkotásba, feltehetőleg lesznek olyan államok, amelyek megpróbálkoznak vele. Az, hogy januárban aláírt dokumentumokból a magyar jogalkotók végül mit ültetnek át a hazai jogrendbe az ígért társadalmi egyeztetés után, 2012 késő nyarán dőlhet el, az ACTA-ra ugyanis először még az Európai Parlamentnek kell rábólintania, a megállapodás csak ezt követően kerülhet a magyar Országgyűlés elé.