A kkv-k külpiacra lépnének, de hol az állami támogatás?
Sőt, mint megtudtuk, van egy harmadik koncepció is, az, amelyet a szaktárca apparátusa készített. Az, hogy végül megvalósul-e bármelyik is, illetve, ha igen, melyik, nem tudni. Botos Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára ugyanis lapunknak azt mondta: majd akkor döntenek, amikor elfogadják a külgazdasági stratégiát, s tudni fogják, pontosan mennyi pénz áll a kereskedőház-szerű projekt céljára. A külgazdasági stratégia egyelőre közigazgatási egyeztetés előtt van.
A kormányváltáskor a gazdasági tárca illetékesei még arról tárgyaltak az MKSZ-szel, hogy mintegy 400-600 millió forinttal is tudnák támogatni több – komplex tudásbázisú, a magyar termékek és szolgáltatások exportját elősegíteni hivatott – kereskedőház létrejöttét. Ma már legfeljebb 100 milliót tudnak e célra szánni.
„Valóban 100 millió forint van nevesítve erre a célra a költségvetésben” – mondta lapunknak Gulyás József, a klaszterkoncepcióval előállt közösségépítő, klaszterszervező vállalat, a KKVHÁZ irányítója. Szerinte pár tízmillió forint is elég lenne a vállalkozások gazdasági hálózataként elképzelt klaszter startjához. Két-három évig lenne lekötve az állam által ebbe befektetett pénz, ugyanis részvényeit később eladná a klaszter többi tagjának.
A külgazdasági klasztertársaság a határon innen és túl tevékenykedő, együttműködő kkv-k versenyképességét szeretné növelni, hiszen – vallja Gulyás – gyakori, hogy az eltérő cégek kapacitása nem elegendő a külpiacokra való kijutáshoz, ám együtt már nyílna lehetőség számukra akár a világ-piacon is. A társaság a megyékben és a Kárpát-medence térségének országaiban működtetne alközpontokat.
A klaszterre jellemző módon a legkülönfélébb profilú vállalkozások lennének a részei. Az elképzelések szerint a klaszter kicsiben indulna, első lépésben a kínált termékeket, szolgáltatásokat, kapacitásokat a világhálón tenné ismertté, és csak a második-harmadik lépésben szervezne személyes tárgyalásokat. Kezdetben a Kárpát-medencei és a délkelet-európai térségre, illetve a mezőgazdaság, élelmiszer-, környezet- és megújulóenergia-ipar terén értékesíthető termékekre és szolgáltatásokra koncentrálna a társaság. n N. Vadász Zsuzsa
Szárnyaszegett Magyar Főnix
A Magyar Főnix néven ismertté vált koncepció a japán kereskedőházak mintájára működne. Legalább 51 százalékban hazai bejegyzésű, illetve magyar magánszemélyek tulajdonában lévő kkv-knak nyújtana komplex coaching szolgáltatást.A Magyar Külgazdasági Szövetség évekkel ezelőtt kidolgozta ennek koncepcióját, az állami támogatású megvalósításból azonban a folyamatos tárgyalások ellenére nem lett semmi.
Miután a rendelkezésre álló forrás is jelentősen lecsökkent, ma már egy meglévő cég felfejlesztéséről van csupán szó.
Ez lenne a Tesco Consulting, amelynek az ügyvezetője – az MKSZ égisze alatt – ki is dolgozta a projektet, erről meg is kezdődtek a tárgyalások a szaktárcával, ám azok utóbb megrekedtek.
A Magyar Külgazdasági Szövetség évekkel ezelőtt kidolgozta ennek koncepcióját, az állami támogatású megvalósításból azonban a folyamatos tárgyalások ellenére nem lett semmi.
Miután a rendelkezésre álló forrás is jelentősen lecsökkent, ma már egy meglévő cég felfejlesztéséről van csupán szó.
Ez lenne a Tesco Consulting, amelynek az ügyvezetője – az MKSZ égisze alatt – ki is dolgozta a projektet, erről meg is kezdődtek a tárgyalások a szaktárcával, ám azok utóbb megrekedtek. Kkv-k a külkereskedelemben - Jellemzően saját előállítású késztermékeket értékesítenek, főként a szomszédos országokban
- Exportstruktúrájukban a feldolgozóipari, ezen belül is a könnyűipari termékek dominálnak
- Nagyon jelentős az árfolyam-érzékenységük, illetve árfolyamkitettségük
- A válság alatt a magyar és a külföldi kkv-k súlya 21-ről 23,4 százalékra nőtt (2008-ról 2009-re) -->
