A multik javítottak az eredményen
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Hiszen a piaci bizonytalanság, a tőkeszegénység, a szakképzett munkaerő hiánya különösen sújtja ezt a szektort. Előadóink, a téma szakavatott ismerői arról beszélnek a konferenciákon, milyen pályázati és egyéb lehetőségek nyílnak meg a cégek előtt.
A válság hatásai Hajdú-Bihar megyében is ugyanúgy csapódtak le, mint az ország többi részén, azonban van a megyében néhány nagyobb multinacionális cég, amelyek piacai nem omlottak össze, így azok viszonylag kisebb visszaesésről számolhatnak be – tájékoztatta a Világgazdaságot Miklóssy Ferenc, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke. Azt is figyelembe kell venni, hogy a megyében az országos átlaghoz képest alacsonyabb a GDP is, ezért mind abszolút, mind relatív értékben kisebb volt a visszaesés – tette hozzá.
A válságot – ahogyan az ország többi területein is – Hajdú-Bihar megyében a mikro-, kis- és középvállalkozások szenvedték el leginkább. Különösen az építőipar, illetve a szolgáltatási szektor a legnagyobb kárvallottja a történteknek. Miklóssy Ferenc szerint azt tisztázni kell, hogy a nemzetközi szinten közepes vállalkozásnak tekinthető társaságok hazai viszonylatban nagyvállalatnak számítanak. Hajdú-Bihar megyében jelentős számban működnek mikro- és kisvállalkozások. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek külföldi piacokra termelnek, javultak a kilátásaik. Azonban a megye vállalkozásainak jelentős többsége a hazai piacra termel, ahol a fizetőképes kereslet visszaesése miatt jelentős piacvesztés következett be.
A megyében működő vállalkozások, cégek száma csaknem eléri – a 2008-as adatok szerint – a 85 ezret, ebből mintegy 20 ezer tevékenykedik a szolgáltató szektorban, és mintegy 3200 az építőipar különböző területein. A megyében 267 külföldi érdekeltségű vállalkozás működik, az általuk idehozott tőke értéke pedig meghaladja a 285 milliárd forintot.
A megye elsősorban agrármegye, kiváló földekkel. Hagyományos iparágai közül kiemelhetjük a csapágygyártást, a nyomdaipart, s mellettük ott vannak a multinacionális cégek: az elektronika terén a National Instruments, illetve a gyógyszergyártásban a Teva és a Richter.
Miklóssy Ferenc úgy látja, hogy már elindult valamiféle fejlődés, bár a pozitív folyamatok még kevésbé érezhetők. Az építőipari beruházások elindulásával a szektor cégei is talpra állhatnak, bár egyelőre itt is lassan bontakoznak ki az irányvonalak. A megyében számos építőipari vállalkozást számoltak fel az utóbbi egy évben. Az Új Széchenyi Terv kapcsán az átcsoportosított uniós forrásokkal indulhatnak meg nagyobb beruházások, fejlesztések, ugyanis erre a magáncégeknek tőke és támogatás hiányában nemigen volt lehetőségük.
A munkaerőpiacot vizsgálva kiderül: a helyzet a megyében megfelel az országos átlagnak, Debrecenben viszont kedvezőbb a helyzet, hiszen az országos szint alatti, mintegy 8-9 százalékos munkanélküliségről beszélhetünk. A foglalkoztatási arány a 2009-es adatok szerint meghaladta a 43 százalékot, amely picit magasabb, mint a régiós adat. A munkanélküliek száma eléri a 40 ezret.
A vállalkozások helyzetét ügyvezetőként sem látom túl „rózsásnak”, sokat kell küzdeni a talpon maradásért – vall Miklóssy Ferenc a tapasztalatairól. Úgy látom, Magyarországon még mindig nem javult a multinacionális és a hazai cégek közötti viszony, ha lehet azt mondani, akkor egyre nagyobbra nyílt közöttük az a „bizonyos” olló. A hazai vállalkozások sem versenyképességben, sem hatékonyságban, sem innovációban nem kerültek közelebb a multicégekhez. Ennek oka elsősorban a tőkehiányban, a finanszírozási nehézségekben, a piacok összeomlásában keresendő. Egyértelmű, hogy az elmúlt időszak gazdaságpolitikáján jelentősen változtatni kell ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is tudjanak fejlődni az említett területeken. Ehhez pedig a források átcsoportosítására, a közbeszerzési törvény módosítására és a korrupció visszaszorítására van szükség – vonja le a következtetést a vezető.
