A vidéket is fejleszteni kell

Az Európai Unió elégedett Magyarországnak az EU-pénzek felhasználásának terén nyújtott teljesítményével, nem áll fenn jelentősebb forrásvesztés veszélye. Ezt hangsúlyozta lapunknak adott nyilatkozatában Jean-Marie Seyler, az Európai Bizottság re-gionális politikáért felelős igazgatója. Kérdésünkre, hogy menynyi lehet az a nem jelentős forrás, amelyet mégis elveszíthet az ország, azt mondta: most még korai lenne erről nyilatkozni. Szerinte a nemzeti programok és az azok keretében megvalósuló projektek lezárásakor derül majd ki, hogy tulajdonképpen miként alakult a forrásfelhasználás. Ez a számvetés a jövő évben, illetve a rá következő esztendőben lesz esedékes.

Seyler elmondta, hogy már korábbról is vannak tapasztalatai Magyarország teljesítményével kapcsolatban, mivel az előcsatlakozási alapoknál az ország felelőse volt az Európai Bizottság regionális főigazgatóságán 2000-től 2004-ig. Ennek alapján úgy véli, hogy az elmúlt években látványos fejlődésen ment keresztül az ország, a közigazgatás, az intézményrendszer jól felkészült a feladatra.

Pozitívumként értékelte a nagyprojekteknél elért előrehaladást is, amelyet az adminisztratív kapacitás megfelelő voltának tulajdonít. „Ezek megvalósítása már vagy folyamatban van, vagy előkészültek a végrehajtásukra” – állapította meg.

Ugyanakkor az említett pozitívumoknál részletesebben beszélt az Európai Bizottság illetékese azokról az aggályokról, amelyekre „igyekszünk folyamatosan felhívni a magyar hatóságok figyelmét”. Elsőként a régiók között mutatkozó nagy különbségeket emelte ki. „Egész Budapesten, illetve a fővárost körülvevő térségben hatalmas, virágzó fejlődést, igen komoly beruházásokat, fejlesztéseket látunk, de nem vagyunk meggyőződve arról, hogy a régiókban is így alakul a helyzet” – jegyezte meg. Az Európai Uniónak kettős célja van az ország rendelkezésére bocsátott közösségi forrásokkal. Az egyik az, hogy Magyarország az élbolyba kerüljön, versenyképes legyen, a másik pedig, hogy csökkenjenek a régiók közötti különbségek. Athén Görögországon belüli túlsúlyával példálózva értésre adta, hogy „az EU nem ezt a főváros-központúságot szeretné támogatni”.

A Világgazdaság kérdésére válaszolva megerősítette, hogy az unió támogatja az önálló regionális operatív programokat, mert „hisszük, hogy a beruházásokkal kapcsolatos tudnivalókat – az erőforrások iránti igényt, az egyes vállalkozások szükségle-teit – sokkal jobban ismerik helyi szinten, mint központilag”. Ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy az uniós források felhasználói az európai adófizetők pénzével gazdálkodnak. A regionális operatív programoknál a nemzeti hatóságoknak kell garantálni azt, hogy a helyi végrehajtás során eleget tesznek valamennyi olyan jogszabálynak és követelménynek, amely a közpénzekkel való gazdálkodásra vonatkozik.

Az állami támogatásokat és egyes cégek uniós forrásokért való versengését is szóba hozta az Európai Bizottság regionális igazgatója. Szerinte nemcsak a közszférában, hanem a magánszektorban is előfordul, hogy a szereplők különféle manőverekkel, manipulációkkal igyekeznek kiküszöbölni a piaci versenyt. Amikor nagyberuházásokról van szó, különösen fontos a hatóságok megfelelő fellépése. Ha egy kis önkormányzat a saját beruházásához megversenyeztet két nagy monopóliumot, akkor egy vagy fél saját jogásza áll szemben a két nagy cég kétszáz jogászával. „Ebből aligha lehet egyenrangú felek tárgyalása” – állapította meg.

Ugyancsak az aggodalomra okot adó dolgok közé sorolta Jean-Marie Seyler az uniós rendeletek, jogszabályok betartását a fejlesztések végrehajtása során. „A közbeszerzésben és a környezetvédelemben mindenben meg kell felelni az uniós előírásoknak, ideértve a műveletek környezeti hatástanulmányaiban foglaltak megszívlelését és a kompenzációs intézkedéseket is” – szögezte le. Emlékeztetett arra, hogy a kohéziós politika teljes mértékben decentralizált. Ez azt jelenti, hogy a tagállamokban a nemzeti, regionális és önkormányzati hatóságok felelősek a végrehajtásáért. Nekik kötelező ismerni a fejlesztések jogi hátterét, s az előírásokat – nemcsak a törvény betűjét, hanem annak szellemét is – maradéktalanul érvényesíteni kell, ráadásul az ellenőrzés feladata szintén rájuk hárul. „Csúnya meglepetések adódhatnak abból, ha a végén kiderül, hogy egyes tételek nem számolhatók el” – jegyezte meg. Ezzel összefüggésben felidézte, hogy Spanyolország, Portugália és Görögország esetében igen jelentős pénzügyi korrekciókat hajtottak végre szabálytalanságok miatt.